Ultraibolya látás


Molnár Gergely, Blaha Béla, Horváth Gábor Látás az ibolyán túl Az ultraviola fény érzékelésének elterjedése és szerepe az állatvilágban Viszonylag régóta közismert már, hogy számos rovarfaj érzékelni tudja az ultraviola UV fényt, ugyanakkor ultraibolya látás, hogy erre a gerinces állatok is képesek, kuriózumnak számított, s szerepét legtöbbször homály fedte.

Az elmúlt években azonban kiderült, hogy az ultraibolya fotoreceptorok igen elterjedtek az állatvilágban, és egyre inkább az számít kivétenek, ha valamelyik magasabb rendû állatcsoportban még nem leltek UV-érzékeny fajra.

ultraibolya látás hová visznek rossz látással szolgálni

ultraibolya látás Lassan tisztázódni látszik az ibolyántúli fény érzékelésének a tájékozódásban, a táplálékszerzésben, a fajon belüli kommunikációban és a bioritmus szabályozásában betöltött fontos szerepe.

Az állatok UV-érzékelésének vizsgálata a látáskutatás egyik új és rohamosan fejlôdô ága, amely még évekre munkát ad a kutatóknak, hiszen annyi még a megoldatlan biológiai és érzék-biofizikai kérdés, s oly sok az UV-érzékelés szempontjából ultraibolya látás nem vizsgált fajok száma.

Feltehetôen hatással van és lesz az "ózonlyuk"-jelenség is az élôvilágra, ami segítheti az UV-mintázattal és UV-látással bíró fajok elterjedését. Cikkünkben az emberi szem számára ultraibolya látás UV-fény érzékelésének az állatvilágbeli elôfordulását és szerepét tekintjük át.

Néhány kép erejéig azt is bemutatjuk, miként néznek ki egyes virágok és lepkék az ibolyántúli fényben. Az írás OTKA-pályázatok támogatásával készült. A legtöbb gerinctelen és gerinces faj érzékelni képes az ultraibolya fényt is 1. Ahhoz azonban, hogy megérthessük ezen állatok látás által irányított magatartását, meg kell vizsgálnunk azokat a környezeti vizuális jeleket, amelyekre az állatok válaszolnak.

Különbözõ fajok látópigmentjeinek elnyelési spektruma. Függõleges tengely: relatív abszorpció; vízszintes tengely: nanométerben mért hullámhossz. A napfény UV-C nm összetevõjét teljesen elnyeli a földi légkör, az UV-B-sugarakat nm pedig részben kiszûri a légköri ózonréteg.

Függõleges tengely: nanométerben mért hullámhossz.

Hol talál meg minket?

Mivel azonban a kék fényre érzékeny fotoreceptorok elnyelési spektrumának lecsengõ vége az UV-A tartományba is belenyúlik 1. Mivel sok szerves molekula pl. DNS elnyeli az UV-fényt, a még viszonylag nagyobb, nm körüli hullámhosszúságú UV-fény is a retina sérülését eredményezi, és rákot okozhat.

Ezért számunkra az a jó, ha szemünk dioptrikus készüléke kiszûri a káros UV-fényt.

Az UV-sugárzás előnyei és hátrányai

Ezen elnyelés hatására a lencse anyaga különbözõ, számunkra is látható színekben fluoreszkál. Az állatok zöme viszont közvetlenül érzékeli az ultraibolya fényt. Némelyikük erre a célra speciális UV-fotoreceptorokat fejlesztett ki 1.

ultraibolya látás

Mások viszont az UV-sugarakat áteresztõ dioptrikus készülékkel bírnak. Ez utóbbiak az UV-fényt a kék fényre érzékeny fotoreceptoraikkal detektálják, amelyek elnyelési spektruma belenyúlik az UV-tartományba. E két eltérõ vizuális stratégia elõnyei és hátrányai még nem kellõen tisztázottak.

Gyenge látás mínusz 3

Az, hogy egy állatnak ultraibolya látás, különféle színre érzékeny fotoreceptora van, még nem jelenti azt, hogy ezeket az állat színlátásra használja.

A több, eltérõ ultraibolya látás alkalmazását az is indokolhatja, hogy az állat a spektrum szélesebb tartományában legyen képes a fényt érzékelni és így jól lásson a nap bármely szakában. Nappal pl. Ekkor a közepes hullámhosszakra érzékeny csapok használata az elõnyös. Naplemente, ill. Ha ekkor egy bizonyos viselkedési mintát - pl. Színlátás, azaz a fény eltérõ hullámhosszainak a megkülönböztetése csak ultraibolya látás történhet, ha az eltérõ csapokban kiváltott elektromos jeleket a neurális hálózat összehasonlítja, s az adott hullámhosszat a fotoreceptorok elektromos aktivitásainak a viszonyai kódolják.

Tehát a színlátáshoz szükséges, de nem elégséges feltétel a különbözõ fotoreceptorok megléte. Az UV-látás fajok szerinti eloszlása Sok gerinctelennek van UV-receptora; ebbõl a szempontból a legrészletesebben a rovarokat és a rákokat vizsgálták. A rovarok képviselõinek retinájában rendre kettõ dihárom triill.

Az UV-sugárzás káros hatásai a szemre (Dr. Cserteg Mónika) - UV EXTRA

Habár a pigmentek száma változó, a legtöbb rovarnak van UV-receptora is 1. A fentiek alapján az UV-pigmenteknek a retinában való jelenléte persze nem jelenti feltétlenül azt, hogy azok a színlátást szolgálják.

Néhány rovarnál azonban viselkedéstani kísérletekkel kimutatták, hogy képesek a színeket megkülönböztetni az UV-tartományban. A legintenzívebben tanulmányozott rovar a mézelõ méh, amelynek három eltérõ fotoreceptor-csoportja van: nm UVnm kék és nm zöld.

E ultraibolya látás tartományokban a ultraibolya látás jól meg tudja különböztetni a hullámhosszakat, jelezve, hogy az UV-receptorok a színlátó rendszerbe teljesen beilleszkedtek. A rákok többsége a rovarokénál kevésbé fejlett színlátással rendelkezik; gyakran csak két fotopigmenttel, de ezek egyike általában UV-érzékeny. A színlátásban kilátás a rákok között a sáskarákok a csúcstartók, amelyeknek látópigmentjük van.

Ha figyelembe vesszük a retinabeli különbözõ színszûrõ cseppeket is, akkor 16 különbözõ fotoreceptor-osztályt kapunk; közülük hat nm között nyeli el a fényt.

Ez arra utal, hogy az UV-tartományban rendkívül jó a sáskarákok színlátása. Nagyon sok halfajnál kimutatták már az UV-receptorok jelenlétét 1.

hogyan lehet visszaállítani a látást 0,5-től

Ezekben a nm közé esõ elnyelési maximummal bíró UV-pigmentek a retina elkülönült rövid csapjaiban találhatóak, amelyek pl. E halakban az UV-csapok nemcsak egyszerû UV-detektorok, hanem a színlátásban is részt vesznek. Az aranyhalaknak pl. Az UV-receptorok szempontjából eddig csak kevés kétéltû és hüllõ retináját tanulmányozták. A kétéltûek közül két szalamandra fajban mutatták ki eddig az UV-érzékeny pigment jelenlétét.

A közönséges szalamandra pigmentje elnyelési spektrumának ultraibolya látás maximuma a kék tartományban nm van, és csak egy része nyúlik át az UV-sávba.

A hüllõknél eddig ultraibolya látás fajban találtak UV-receptorokat: egy teknõsben, két gekkófajban 1.

Az UV-szűrő már gyermekkortól fontos

Ezek az Ultraibolya látás az összes csapnak csak néhány százalékát teszik ki. A viselkedéstani kísérletek szerint az említett teknõs az UV-receptorait színlátásra használja. A madaraknál eddig harmincnál több faj szeme bizonyult UV-érzékenynek. Általában rendkívül jó színlátásúak, s legtöbbjük négy-öt csappigmenttel is rendelkezik.

Ezek közül az egyik vagy az UV-tartományban nyeli el a fényt a legerõsebben pl. Ezen UV-receptorok teljesen a madár színlátó rendszerébe integrálódtak, amit számos madárfaj spektrális érzékenységi függvénye bizonyít és sok faj azon képessége, hogy az UV-tartományban is meg tudja különböztetni az eltérõ hullámhosszakat.

a látás romlott, a szem zavaros rövidlátással járó termékek

Sok madár retinájában találtak már ún. Az eddig vizsgált fajokban csak egyszerû csapokban találtak UV-pigmenteket, de ezek a csapok ritkábbak és kisebbek is, mint a többi egyszerû csapsejt. A madarak látásának kutatásában igen kedvelt faj a pekingi vörösbegy.

Az ultraibolya sugárzás hatása a szemre

E madár szemének optikai elemei jól áteresztik a nm alatti hullámhosszúságú fényt, s ezt erõteljesebben csak nm-tõl lefelé terjedõ tartományban kezdik elnyelni. A retinában található csapsejtek külsõ szegmensében különbözõ színû olajcseppecskék helyezkednek el, amelyek megszûrik a beérkezõ ultraibolya látás, mielõtt az a fotopigmenteket eléri. A pekingi vörösbeggyel végzett viselkedéstani kísérletek során, a nm között a hullámhossz függvényében felvett, fénnyel szemben mutatott relatív érzékenységi görbe négy, egymástól élesen elhatárolódó maximumot mutat a, és a nm-es értékeknél.

A négy érzékenységi maximumnak megfelelõen négy, egymástól fotopigmentjeikben és olajcseppecskéikben eltérõ csapsejtet találtak a retinában. A nagyobb hullámhosszakra érzékeny csapoknm vörös, ill.

  • Gyenge látás mínusz 3 Ultraibolya látás A legtöbb gerinctelen és gerinces faj érzékelni képes az ultraibolya fényt is 1.
  • A szemkárosító UV sugárzás | albaeskuvo.hu - Meteo Klinika - Humánmeteorológia

Hogy e madarak mire használják az UV-látásukat, még csak részben tisztázott. Az mindenesetre már bizonyított, hogy a hímek UV-fényben ultraibolya látás nõstényekkel ellentétben feltûnõen világos megjelenésûek, és a nõstények elõszeretettel választanak szexuális partnerül UV-ben világosabbnak tûnõ hímeket.

  • Ultraibolya látás
  • Tartsa szem előtt látása megőrzését! Az ultraibolya sugárzás hatása a látásra
  • Látás 7 asztigmatizmussal
  • Az UV sugárzás károsíthatja a szemet - védekezzen!
  • 57 éves jövőképe esett
  • Az UV sugárzás károsíthatja a szemet - védekezzen!

ultraibolya látás Az emlõsök a fõemlõsök kivételével fõleg dikromatikus színlátásúak. Egyik csaptípusuk spektrális elnyelési görbéjének maximuma nm között van, míg a másiké nm közötti. Néhány, éjszaka aktív rágcsálónál mindkét pigmenttípus a rövidebb hullámhosszak felé tolódott el. A házi egérben és a mongol versenyegérben pl. Ez az eltolódás együtt jár az UV-fényt áteresztõ szemlencsével. A ultraibolya látás kísérletek tanúsága szerint az utóbbi két faj UV-receptorait ultraibolya látás színlátásban használja.

Az emlõsök között eddig csak e két fajnál sikerült UV-pigmentet kimutatni, habár az emlõsök igen széles skáláját tanulmányozták már e szempontból. Természetesen más emlõsök is képesek lehetnek érzékelni az UV-fényt, amennyiben szemük dioptrikus készüléke átengedi azt, mivel a rövidebb hullámhosszak érzékeléséért felelõs csapjuk látópigmentjének abszorpciós spektruma az UV-tartományba is belenyúlik. Az UV-látás szerepe a tájékozódásban A fény egy átlátszó közegen áthaladva szóródik és részlegesen síkban polarizálódik a közeg részecskéin.

Ha ezek mérete sokkal kisebb a fény hullámhosszánál pl.

UV sugárzás és a szem

Így a rövidebb hullámhosszak, mint az UV vagy a kék, sokkal jobban szóródnak és polarizálódnak a hosszabbaknál. A szóródás miatti polarizáció a beesési irányra merõlegesen a legnagyobb, ezért az égbolton a részlegesen poláros égboltfény elektromos terének vektorai E-vektorok koncentrikus köröket képeznek a Nap körül.

Ha egy állat képes detektálni ezen E-vektorokat, akkor meg tudja állapítani a Nap irányát az égbolt polarizációs mintázatából még akkor is, ha a Nap nem látszik a felhõk vagy a tereptárgyak miatt. Néhány rovar ily módon detektálja a Nap ultraibolya látás. Eddig két rovarfaj navigációs képességeit vizsgálták részletesen: a a látásromlás mértéke felnőtteknél méhét és a sivatagi hangyáét.

UV-receptoraik zöme összetett szemük háti sávjában koncentrálódik, amely az összes fotoreceptornak csak néhány százalékát ultraibolya látás.

Ezek az UV-receptorok az ultraibolya polarizációra érzékenyek és a térbeli tájékozódásban használatosak.

A sötétebb lencse nem biztonságosabb

E rovarok természetesen nem végeznek semmiféle bonyolult égi trigonometrikus számításokat, és nem rendelkeznek az égbolt részletes térképével sem, csak az égbolt ultraibolya látás E-vektor eloszlását ismerik, amely az UV-receptorok irányulásán alapul. Minden UV-receptor maximálisan érzékeny egy adott E-vektorra. A receptorok preferált E-vektor iránya ultraibolya látás változik a szem háti, fejtetõi részének elejétõl a végéig. A rovar úgy használja belsõ Az aktivitás látássérült jellemzői térképét, hogy egy függõleges tengely mentén addig fordul - ez általában a talajon történik - amíg a legjobban fedésbe nem kerül az ég aktuális polarizációs mintázatával.