Az értékek menedzsere, a nézőpontok normái és


A tanulmány a szerző PhD disszertációjának része, amelyben összegzi az értékközvetítés, az értékrendek alakulásával kapcsolatos filozófiai, axiológiai értékelméleti nézeteket. Foglalkozik továbbá az iskolai értékközvetítés folyamatának sajátosságaival. A szerző egyik fontos következtetése, hogy az értékpluralizmus léte nem kérdőjelezi meg azt, hogy a különböző értékrendek mindegyike néhány közös erkölcsi alapértékre épül. Bábosik Zoltán Értékközvetítés napjainkban Bevezetés A rendszerváltást közvetlenül megelőzően az akkori ellenzék helyzetértékelésében már el-elhangzott az a kijelentés, hogy "társadalmunk súlyos erkölcsi válságban van".

Füstös-Szakolczai

Az azóta eltelt több mint tíz esztendő alatt ez a probléma hatványozódott. Mindenki kénytelen tudomásul venni, hogy társadalmunk egész értékrendszerében komoly átrendeződések mennek végbe, melyek kapcsán egyre gyakrabban beszélnek "értékválságról" is.

Mások szerint nem értékválságról van szó, hanem arról, hogy a társadalom szereplői az értékek menedzsere az elitet is beleértve - szándékosan és tudatosan az elfogadott értékekkel szemben cselekszenek, ezzel gyakorlatilag "frontális támadást" intéznek az érvényesnek számító erkölcsi értékrend ellen. Ennek legszembetűnőbb gyakorlati jele a tragikus méreteket öltő bűnözés.

Külön meg kell említeni az intellektuális bűnözés rohamos terjedését, amely alól már a társadalmi elit sem kivétel, hiszen újabban egyre magasabb rangú politikusok keverednek korrupciós ügyekbe. Ez a meglehetősen visszás helyzet hihetetlenül nagy kihívást jelent a pedagógia és a nevelés számára, amely erre még nem tudott megfelelő választ adni. Az érték keletkezésének története Az értékjelenségek hazai leírásából látható, hogy a történelem során objektíve adottnak fogták fel az értékeket kivéve a szofisztika az értékek menedzseres ettől megkülönböztették az értékjelenségek tudati, illetve pszichikus feldolgozását.

Az antik időkben és a középkorban általános vélemény volt az értékek objektív természete, és azokat vagy a természetből, az értékek menedzsere ember természeti lény mivoltából, vagy - mint Arisztotelész - a poliszközösség érvényes értékeiből, vagy az istenképzetből vezették le. A középkorban az utóbbi, az értékek transzcendens megalapozása még kidolgozottabb formát öltött, ahogyan az értékek megalapozásának naturalisztikus materialista változata is gazdagodott a felvilágosodás gondolkodóinál.

A filozófia fejlődésében a kanti fordulat és a kanti látási kvóták továbbgondolása alakította ki az elméleti tudat értékútjának második nagy szakaszát a Az érték azonban bizonyos szempontból nem létező, hanem éppen az, aminek majd lennie kell.

Értékközvetítés napjainkban | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Az érték általában "kell"-ként, követelményként vagy eszményként jelentkezik. Így a "van"-ra, a létezőre vonatkozó ismeretekből és eszmékből az értékek egyszerűen nem vezethetők le - mutatta ki Kant az erkölcsi értékekre vonatkozóan. A Kant előtti filozófusok ugyanis úgy próbálták az értékek létezését és az értékek menedzsere érvényességét megalapozni, hogy empirikusan "levezették" az értékek menedzsere valami másból, rendszerint az ember valamely természeti tulajdonságából például a szeretetből és gyűlöletből, a fizikai élvezetre, a kellemesre törekvésből.

Ezt az empirikus levezetést az értékek forrása és az értékokok közötti "közvetítő láncszem": a "hasznosság" eszméjének a bevezetésével oldották meg a szeretet, a gyűlölet és a fizikai élvezet szükségleteinek kielégítése szempontjából hasznos, ha az egyén ezeknek rendeli alá viselkedését, illetve törekvéseit.

Így nemcsak naturalisztikus, de merőben utilitarista értékelméletek születtek, melyek közös eleme a természeti valóságból való levezetés. Ez a szakasz azzal az eredménnyel járt, hogy még nyilvánvalóbbá vált az értékek normatív szerepe, s az érték elválaszthatatlanul összekapcsolódott a társadalmi szabályozás gondolatával.

A mai szociológiai elméletek mind osztják azt a nézőpontot, hogy az értékelméletek magva a normatív szféra. Valamiféle mozgatóerő, amely lassacskán utat tör magának a valóságban. Ugyanakkor nem magának a valóságnak a törvénye, mert ott az az értékek menedzsere menedzsere az okok és természeti szükségszerűségek alapján történik a "jó" és az "igazságos" parancsainak beavatkozása nélkül. Az érték valahogy "nem természeti" úton valósul meg, hiszen egyáltalán nincs alárendelve a létező törvényeinek, és elvileg más szférába tartozik, mint az oksági törvények.

az értékek menedzsere, a nézőpontok normái és

Drobnyickij szerint, ha az értékeket akarjuk vizsgálni és keletkezésüket megérteni, akkor el kell állnunk az axiológia által javasolt módszertől, amely azt követeli, az értékek menedzsere az értékjelenségeket magukban véve írjuk le, mintha elszigeteltek és önállóak lennének. Ezeket a jelenségeket valami más határozza meg, tehát le kell vezetnünk őket, nem pedig egyszerűen leírnunk mint közvetlen adottságokat.

Az értékek éppúgy eszmei objektivációk, mint ahogyan a pénz, az áru, a tőke, a használati érték, a munka stb. Az értékek a nézőpontok normái és sajátos eszmei objektivációk, amelyekben a dolgoknak az emberi létben betöltött szerepére és jelentőségére vonatkozó emberi tapasztalatok és ismeretek, vágyak és érzelmek sűrűsödtek be valamiféle közmegegyezés eredményeként, közös tudás kikristályosodásaként.

Sajátos vonás az is, hogy az értékek érzelmileg hangsúlyosak, szemben a racionális gondolkodás vagy a tudományos igényű megismerés objektivációival, amelyeket döntően a logikus gondolkodás alakított ki. További sajátos vonása az értékeknek, hogy az életfeltételek és -lehetőségek érzelmi-értelmi feldolgozásának különbözősége következtében jobban függnek az adott társadalom, kultúra domináns ideológiájától és általában az ideologikus mozzanatoktól.

Ezért is tekinthetők társadalom- illetve kultúrspecifikus eszmei objektivációknak. Természetesen itt most nem vállalkozhatunk arra, hogy minden értékosztályozást bemutassunk. Inkább csak azokat, amelyeknek a legtöbb közük van a valósághoz és a mostani viszonyokhoz. Mindenekelőtt érdemes egy pillantást vetni az ben kiadott angol nyelvű Pedagógiai Enciklopédiára, mely az értékek objektív, illetve szubjektív felosztását veszi alapul.

Eszerint objektív érték lehet a friss levegő, a tiszta víz, a szabadság, a tudás, a szerelem, a béke vagy a szépség. Szubjektív érték hinni valamiben, ami segít az emberi létben; elolvasni egy izgalmas a nézőpontok normái és vagy tíz kilométert kocogni naponta. Az enciklopédia szerint a nevelési érték objektíven szükséges vagy szubjektíven fontos, amennyiben elősegíti az egyén felnövekedése a nézőpontok normái és a tanulási folyamatokat.

Az értékek megfelelnek a nevelési céloknak. A nevelési célok pedig többé-kevésbé komplexek, hol az érzelmi, hol a kognitív, hol pedig a fizikai képességeket tartják értéknek, amely valamiféle autoritásból ered, melyeket azután a tanuló követ.

Értékközvetítés napjainkban

Ezek függnek az emberi lét természetének különböző felfogásától, életjelentésétől, a világ realitásaitól, Isten jelenlététől stb. Price Például Platón célja az volt, hogy mind a társadalmi, mind az egyéni élet igazságos legyen és harmonikus. Szent Ágoston a szerető és elismerő Istent hirdette, mely a lehető legfőbb jó az ember számára, amit elérhet, míg Comenius egy áldott, halhatatlan életet, polgári gondoskodást és nemzetközi békét.

Locke számára a legfőbb cél a jólét és prosperitás volt, Rousseau-nál maga a béke, Kantnak a humanitás megvalósítása, Millnek pedig az öröm és boldogság mindenki számára.

Végül Dewey az állandó fejlődést tartotta fontosnak. Legtöbbjük általános és határozatlan fogalom, nehéz megítélni, hogy melyeket alkalmazza az egyén a társadalomban.

A filozófiai etikában permanens igény a legfőbb jó lehetősége, a pedagógiában pedig a nevelés normatív koncepciójából következően a megkérdőjelezhetetlen érték a legfontosabb, amellyel a személy nevelhető.

You are here

Tolerancia, igazság, jog, tisztelet, bátorítás az ideális diákorientált értékek. Kétséges lenne más általános morális kódexet hátrahagyni a nevelőknek, mint a "ne árts" és "légy felelős" kódexet. Az értékek racionális bázisát kell megőrizni, mely garantálja a család és a társadalom változásai közben is a nevelés vezető szerepét. Ez kicsit az embert alkotó komponensek mintájára test, szellem, lélek osztja fel az értékeket anyagi, szellemi és erkölcsi értékekre.

Már differenciáltabb az a felosztás, amely Nicolai Hartmanntól származik. Hartmann alulról kezdve a felsorolást a következő osztályokat állapítja meg: Javakhoz fűződő értékek - idetartozik minden "hasznossági" és "eszközérték", de sok egészen önálló értékterület is, melyeknek valódi önértékük van; többek közt a az értékek menedzsere széles osztálya.

Élvezetértékek, az életben legtöbbször "kellemesnek" nevezzük őket. Vitális értékek - ezek az élőhöz tapadnak és fokozataik mindig az élet szintjétől, kibontakozásától és erejétől függenek. Közvetve mindennek van vitális az értékek menedzsere, ami az életre nézve hasznos; vitális negatív érték az, ami az életre káros. Erkölcsi értékek: a "jó" alatt foglaljuk őket össze.

piros lézer a látáshoz megtanulják az optika látását

Esztétikai értékek: a "szép" alatt foglaljuk őket össze. Ismeretértékek - tulajdonképpen csak egyetlen érték: az "igazság". Ugyanakkor kár, hogy az olyan kissé "kiagyalt" fogalom jelentését, mint a "tényállásérték", nem tisztázza. A neveléstudomány szempontjából fontos az értékeknek az a felosztása, amely Rickerttől származik és amelyet Weszely is átvesz.

Ő az értékeket két nagy csoportba osztja: a reális és ideális értékek csoportjába. Ideális érték a jó, a szép, az igaz, ezek fölé állítja a legmagasabb értéket: a szentet.

az értékek menedzsere, a nézőpontok normái és

A reális értékek: a szükséges, a hasznos és az élvezetes. Ezt a csoportosítást Weszely azért tartja jónak, mert útmutatást ad arra, hogyan kell a reális értékekből a nevelés segítségével a szellemi fejlődést az ideális értékek felé terelni, s egy alacsonyabb fokú világnézetről - melynek vezető eszméi: a szükséges, hasznos és élvezetes - a fejlődő lelket fölemelni egy magasabb világnézetre, melynek vezető eszméi: a nézőpontok normái és igaz, a jó és a szép.

A növendék lelkében ilyen értékrendszert kell uralkodóvá tenni, hogy cselekvéseiben ez szolgáljon értékmérőül s irányítóul. Ez azonban csak akkor következik be, ha az így objektíve elismert értékrendszer egyúttal szubjektívvé lett, azaz azt annyira magáévá tette, hogy azzal azonosítja magát.

Az egyik, mely megkerülhetetlen, az értékrendek politikai alapú felosztása. Ennek alapján jól elkülöníthető egy konzervatív-keresztény, egy liberális és egy szocialista értékrend. Ezek azonban az értékek menedzsere pusztán politikai-ideológiai értékrendek. Mindhárom több annál: mindegyik egyfajta jellegzetes mentalitást eredményez konkrét személyiségjegyekkel, jellemző értékítéletet, döntést, illetve állásfoglalást hétköznapi dolgokkal vagy problémákkal kapcsolatban is.

A konzervatív-keresztény értékrendre a hagyományőrzés jellemző, továbbá a nézőpontok normái és hazafias értékeket ötvözi a keresztény valláserkölccsel. A liberális értékrend központi értéke a szabadság, ennek megfelelően az emberi és szabadságjogokat hangsúlyozza, továbbá a törvény előtti egyenlőséget, és ahol lehet, a szabad verseny híve. A szocialista értékrend prioritásai: a társadalmi szolidaritás, az arányos közteherviselés, az esélyegyenlőség, illetve a hátrányos helyzet fölszámolása. Fontos az az értékrend-osztályozás is, amely Hankiss Elemértől származik, és amely részben vallási alapon osztja fel a magyar társadalomra jellemző értékrendeket.

Hankiss szerint létezik egy hagyományos keresztény értékrend, mely hosszú évszázadokon át lehetővé tette a hiánytársadalmakban élő emberek számára azt, hogy súlyosan ínséges körülményeik ellenére is értékekben gazdag, értelemmel s reménnyel teli életet éljenek.

Az ún. Puritán-aszketikus jellege van, mert a gyors felhalmozás érdekében szigorú normarendszerrel a minimumra szorítja vissza a fogyasztást. A fogyasztói-hedonista értékrend már nem a javak felhalmozására, hanem azok fogyasztására, a felhalmozott javak nyújtotta lehetőségek kihasználására, élvezetére helyezi át a hangsúlyt.

Egyfelől hatalmas intézményrendszer épült ki a megerősítésére, társadalmi méretű elterjesztésére; másfelől viszont a hivatalosság csökkentette vonzerejét, és mindennapi politika problémái, kudarcai rontották hitelét. Gyakorlatilag szembeállították a kollektív és az individuális értékeket. Ezt a látszatellentétet odáig fokozták, hogy ki akartak a nevelésből "gyomlálni" minden közösségit. Az egzisztencializmus hívei az individualizmusra nevelést nyilvánítják az iskola egyik feladatának, mivel szerintük erre van a legnagyobb szüksége a modern embernek.

Véleményük szerint az iskolának az egyes tanulók személyiségére kell összpontosítania a figyelmét, mivel a csoportos oktatás adottságai között nehéz felébreszteni a gyerekben a maga "utánozhatatlan individualitásának" a gondolatát. Ezért a minimumra kell csökkenteni a közösségi munka minden formáját. Tudatosan törekednek erre, mivel állításuk szerint a közösség "csordalénnyé" változtatja az embert. Marcel, a nézőpontok normái és ismert francia egzisztencialista kereken kimondja: "ostobaság volna azt gondolni, hogy lehetséges tömegnevelés.

Csak az egyén, pontosabban: csak a személyiség nevelhető. Ezenkívül csak idomításról lehet szó. A nevelési gyakorlatban a közösség- és önfejlesztő magatartás- az értékek menedzsere tevékenységformákat egyaránt ki kell fejleszteni a szocializáció folyamán. Közösségfejlesztő magatartás- és tevékenységformák: Szellemi, fizikai, közéleti munka - ami a társadalom számára hasznos.

Értékóvó magatartás - a társadalom szellemi, kulturális és természeti értékeinek az értékek menedzsere irányuló tevékenység. Karitativitás vagy segítőkészség - mely mindenfajta társadalmi szolidaritás alapja. Fegyelmezettség - azok az alapvető szociális és viselkedési normák, melyek az emberi együttéléshez nélkülözhetetlenek.

Önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák: Intellektuális aktivitás - idetartozik mindenfajta tanulási tevékenység, mely az egyén szellemi épülését szolgálja.

Esztétikai magatartás- és tevékenységformák - melyek az egyén lelki gazdagodását segítik elő. Az egészséges életmóddal kapcsolatos tevékenységek - idetartozik a sport, testedzés, valamint az alapvető higiéniai rendszabályok. Mindez az egyén fizikai fejlődését szolgálja.

  1. Ez a két kérdés a következõ: 1 Mi az oka annak, hogy a kommunista rendszerek bõséges irodalma nem jósolta meg a változások váratlanságát és radikalitását Lipset-Bence
  2. Szemelvény 1 A hálózati tőke fogalmáról Részlet [ 91 ] Melyek azok a specifikus okok, amelyek Magyarországon - különösképpen a gazdaságban - mindig is felértékelték a történelem korszakaiban a személyes kapcsolatok, a nexusok szervező erejét?

A neveléstudományban tehát megszületett a pluralista értékközvetítés fogalma, amely a kollektív és individuális értékeket egyaránt magában foglalja és a különféle értékrendek egymásmellettiségét tételezi fel.

A neveléselméleti meghatározás szerint az az értékek menedzsere olyan produktum, amely kettős funkciót tölt be. Egyrészt hozzájárul a szűkebb és tágabb emberi közösségek fejlődéséhez, tehát rendelkezik egy határozott közösségfejlesztő funkcióval; másrészt elősegíti az egyén fejlődését, azaz individuális fejlesztő funkciót is betölt. Ez pedig a reformpedagógiák értékrelativizmusa, vagyis az értékközvetítés szükségességének tagadása.

Kiderült ugyanis, hogy a teljes lemondás a közvetítendő értékekről nagymértékben rontja a nevelési tevékenység célirányosságát és hatásfokát is.

A törvényi előírásból fakadóan az állami iskola jelenleg eszmei-világnézeti szempontból semleges terep, ami egyfajta "értéksemlegességet" tételez fel. Ez a helyzet egy folyamat végállomása, melynek kapcsán bőven akadtak ellenérvek is, hisz volt, aki azt mondta, hogy "semleges" világnézet nem létezik. Mindenesetre vannak olyan erkölcsi alapértékek, a nézőpontok normái és az emberi és társadalmi együttéléshez egyszerűen nélkülözhetetlenek.

A legősibb ilyen erkölcsi szabályokat a Tízparancsolat tartalmazza. Úgy gondolom, a "ne ölj! Ezeknek az aktualitásán mit sem változtatott az idő, így ezen alapvető erkölcsi normák közvetítése elől az iskola nem térhet ki.

Az erkölcsi alapértékekhez hasonlóan a kulturális alapértékeknek is létezik egy olyan köre, melyek közvetítése szintén nélkülözhetetlen, bármely iskolatípusról legyen is szó.

Ezek nélkül az egyén megmarad a "kulturális írástudatlanság" állapotában.

az értékek menedzsere, a nézőpontok normái és

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az illető egy hírt, szöveget vagy információt el tud ugyan olvasni, de nem érti meg annak lényegét Hirsch Az ember ugyanis naponta tömérdek olyan információt hall és lát, amely háttértudást feltételez. Hirsch ezzel kapcsolatban egyenesen "nemzeti alapműveltségről" beszél, melyet alapvető névben, dátumban és fogalomban határoz meg Cultural Literacy, Az erkölcsi-kulturális alapértékek említett köre olyan alapot képezhet, amelyre aztán ráépülhetnek a választható, ún.

Azért említem ezt a felosztást a sok közül, mert úgy vélem, ezek vannak a leginkább valóságosan is jelen a mai magyar közéletben. Rendkívül hasznos lenne tehát, ha a diákok a középiskolás évek alatt elköteleznék magukat ezek valamelyike mellett, és ezt a választást a nevelés elősegítené.

Ez hozzájárulna ahhoz, hogy legyenek elveik, amelyekhez a későbbiekben következetesen tartják magukat.