A látásromlás miatti szédülés. A szédülés típusai és lehetséges okai
A szédülés lehetséges okai és diagnosztizálása. Az egyensúly-érzékelő rendszer betegsége Az ilyen típusú szédülés általában forgó — mintha körhintában ülnénk- esetleg ingadozó jellegű, előre-hátra billegő, oldalra elmozduló, bizonytalan jellegű vagy a látásromlás miatti szédülés érzetet keltő. Ehhez társulhat hányinger, izzadás is.
- Szédülés a nyaki gerincből
- Írta: WellnessCafe Bár a magas vérnyomásnak jellemzően nincsenek kifejezett tünetei, néhány esetben akár különösnek tűnő jelenségek hátterében is állhat vérnyomásprobléma.
- - Он выдержал паузу.
- Fejfájás, neurológia - Budai Egészségközpont
- Мы отчитываемся перед директором Лиландом Фонтейном, и только перед .
- Я надеюсь, что ты мне все объяснишь.
- Rövidlátás és vörös szemek
Okozhatja középfülgyulladás vagy a belső fül gyulladása. Az egyensúlyérző rendszer zavara állhat a migrénes roham szédülése mögött is. Különféle agyi betegségek Olyan — például kisagyi vagy hallóidegen képződő — daganatok, vérellátási zavarok, vírusfertőzések figyelmeztető jele is lehet a szédülés, amelyek az egyensúly-érzékelő rendszert, annak központját és az azzal kapcsolatos idegsejteket, idegeket, vérereket valamilyen formában a látásromlás miatti szédülés.
Az egyéni életminőség színvonalát jelentősen befolyásolhatja, csökkentheti a szédülés. Gyakori panasz, melynek előfordulása időkorban nagyobb. A kiváltó struktúrák egyike a nyaki gerinc is lehet. Az alábbi összefoglalóban a cervicogén, azaz a nyaki eredetű szédülés tüneteiről és fizioterápiás kezelési tervről olvashat.
Agyrázkódás következménye Bizonyos koponyasérülések, agyrázkódás után is kialakulhat a szédülés. A koponyát érő ütés, leggyakrabban agyrázkódás idézi elő, amely az agy működési zavarát okozza, ennek egyik jele lehet az emlékezetkiesés, zavartság, hányinger vagy hányás és a szédülés.
Vertigó, gyengeségérzés, egyensúlyvesztés, bizonytalanságérzés és más szédülékenység. Mit jelentenek ezek a fogalmak? Vertigó A vertigó a szédülés leggyakoribb formája. Olyan érzés, mintha forogna az emberrel a világ.
Túlzott alkoholfogyasztás A másnaposság tünetei igen változatosak, de a hányinger, fejfájás, fáradtság mellett nagyon gyakori a szédülés és a fényérzékenység is, de ezek nem minden alkoholfogyasztót, és nem egyformán érintenek, erősen egyén- és állapotfüggő.
Neurológiai betegségek Ritkán a szédülés súlyosabb neurológiai betegség tünete is lehet, így például stroke, agyvérzés vagy sclerosis multiplex állhat a háttérben.
2. Különféle agyi betegségek
Extrém magas vérnyomás Az extrém magas vérnyomás és bizonyos vérnyomáscsökkentő szerek is okozhatnak szédülést. Ez utóbbit a vérnyomás túlzott csökkenése váltja ki, de állhat a háttérben az a jelenség is, amikor a beteg vérnyomása felálláskor hirtelen leesik, ami átmeneti agyi keringészavart idéz elő.
Vérszegénység és meszesedés Szédülést okozhat még kóros vérszegénység, alacsony vércukorszint, kimerültség és kialvatlanság is, de nagyon gyakran a nyaki gerinccsigolyák meszesedése áll a hátterében.
Ekkor főleg a fej forgatásakor lép fel a bizonytalanság érzése, de forgó jellegű szédülést is előidézhet az elváltozás. Látászavarok, látásromlás Látászavarokra, szemészeti elváltozásokra is gondolhatunk, ha gyakran szédülünk. Ha a látásunk romlik, főleg, ha a két szemünk nem egyformán,ugyancsak okozhat ilyen kellemetlen panaszt, ám ilyenkor a szédülés jellemzően bizonytalanságérzettel, fejfájással is párosul.
Mit tehetünk, ha szédülünk? Ha gyakran szédülünk, mielőbb forduljunk orvoshoz és vizsgáltassuk ki magunkat, mert lehet, hogy banális ok húzódik meg a hátterében, de az is lehet, hogy komolyabb problémára utal! A szédüléssel foglalkozó ambulanciákon a kivizsgálás összetett: az ideggyógyászati vizsgálat mellett szemészeti, fül-orr-gégészeti, reumatológiai és belgyógyászati vizsgálatot tartalmaz.
A panasz csak az ok pontos tisztázása után orvosolható.
A kezelés pedig attól függ, hogy milyen betegség húzódik meg a háttérben.
