Kibernetika és látásmód. Coaching alapok és irányzatok - A kibernetika szerepe - MeRSZ


Kibernetikus katedrálisok Az elsô televíziót a grábóci kultúrházban láttam. A mozifilmek vetítésére is szolgáló színpad közepén, egy magas lábazaton állt a meglehetôsen kis képernyôjû készülék. A hátsó sorokból alig kivehetô kékes képeinek igézetében, a falu apraja-nagyja mégis rálátott a vetítôterem messzeségében pergô filmre, Tell Vilmos kosztümös történetén keresztül pedig távoli idôkre szegezte tekintetét.

A távolbalátónak ez a sajátos megjelenése a színpad, ill. Azt, ahogy a modern kultikus helyeinek láncolatában a színház, a múzeum nyomán elôbb a mozi, a karteziánus bazilika Vilém Flussermajd pedig fokozatosan a televízió kerül a figyelem középpontjába.

kibernetika és látásmód nézőpontok ütközése

Annakidején a kultúrházban egy kivételes eseménynek voltam részese, melyben a televízió még közös kontempláció tárgya volt. Rövid, átmeneti tartózkodás után végérvényesen kikerült a bazilikából és családi kultuszok részévé: házioltárrá vált.

Kibernetikus katedrálisok Az első televíziót a grábóci kultúrházban láttam.

Ez a folyamat egy közösségi kultusz fokozatos individualizálódását mutatja, ami vallások esetében is megfigyelhetô.

Ezen túlmenôen azonban a technikai képben rejlô totalizáló tendenciát is jelzi: a sokak által közösen nézett mozi azért kétdimenziós, a vetítôvászna azért áll egy síkfelületbôl s kibernetika és látásmód is "kartéziánusan", vonalak mentén, sorokba rendezettek az ülôhelyek ismivel csak kibernetika és látásmód adódik a nézôk számára hozzávetôlegesen hasonló látószög.

Ha a nézôpont egyetlen személyé, akkor nem kell másra tekintettel lenni: a kivánatos képfelület ekkor a szemlélô köré boruló gömb. Vagyis a tendencia a technikai kép kiteljesedése felé tartó. Más folyamatok mellett így a közvetített látvány logikája is a háromdimenziós virtuális valóság, a kibernetikus katedrális irányába mutat.

Ennek elterjedése elôtt egy sajátos közbülsô létesítmény, a gömbmozi megépítésére is sor került: az óta a párizsi La Vilette negyed technológiaparkjában álló hatalmas Géode teljes belsô fala egyetlen összefüggô online érési teszt. A nagy méret a gömbmozinál is, akárcsak a gótikus katedrálisok esetében, elengedhetetlen feltétele a tökéletes térillúzió megteremtésének. Az építmény, bonyolult felvevô és vetítôberendezései ellenére mégis a korabeli falusi színpadon álló tévékészülékkel mutat hasonlóságot: átmeneti, kudarcba fulladt kísérletet jelent a teljes körû kollektív illúzió megteremtésére.

A vízióban való tökéletes elmerülésben azonban éppen a nézôk zavarják meg egymást: testi jelenlétük rontja az illúziót, és ha nem is fedi el mindig a kilátást, a másik puszta jelenléte a történés reflektálására, a látszat tudatosítására késztet. A technikai kép és közvetítésének rendszere így nem pusztán tárgyi jelenlétével ékelôdik ember és ember közé, hanem az illúzió tökéletesítésének igényével arányosan teremti meg és erôsíti fel a másik "képbôl való kikerülésének", eltávolításának vágyát.

Az egyszemélyes computergenerált vízió, a virtuális valóság messzemenôen kibernetika és látásmód ezt az igényt. A gömbmozi ezért már megépítése pillanatában elavult, hiszen a cyberspace, a sisakszerûen felölthetô személyes kibernetikus tér elôzményeit már évtizedekkel korábban kifejlesztették.

A fejre montírozott képkijelzôt - írja Scott S. A halvaszületett találmány, a Géode megnyitásakor Paul Virilio, elôre látván elterjedését, azt tanácsolta a Cahiers de cinéma olvasójának: ne menjen La Vilette-be, mert biztos lehet benne, hogy a Géode el fog jönni önhöz Nihil simulatio proficit A késôközépkor égbolton túlra kitekintô emberével szemben a kibernetika és látásmód ember saját eszközrendszereinek belvilágába merül.

Nicolas Schöffer retrospektív :: Műcsarnok

A kozmikus nyitottsággal ellentétben, a benne felhalmozott gigantikus adathalmazok dacára a virtuális világ zárt. Ennek a zárt beltérnek a mibenléte számomra akkor mutatkozott meg, amikor megláttam egy ôspéldányát, Walter Pichler osztrák képzômûvész Hordozható lakószobáját.

kibernetika és látásmód fűszerek és látvány

Ez a hatvanas években készült mû egy képernyôvel egybeépített, fejre ill. A Hordozható lakószobával felszerelkezve leginkább egy gumiszobában, vagy - miként kibernetika és látásmód tette - legfeljebb egy, az autószereléshez használatos aknában lehetett közlekedni. Ez ugyanis megóvta a valódi élek és kiterjedések iránt érzéketlenné vált használóját a keményebb összeütközésektôl.

Fritjof Capra – Pier Luigi Luisi

Igaz, mozogni sem feltétlenül kellett, hisz Pichler alkotása a mindenség ígéretét hordozta: az otthonosságot, és a képablakon keresztül a világ végtelen hozzáférhetôségét. Ez a magántérbe zárkózás, melyet a médium segít elô s amelyet az ôspéldány esetében még a metszô irónia aurája övez, ma, fejlettebb utódai esetében jellegváltozást mutat: Kibernetika és látásmód MUD-ok Multi-User Dungeons vagy Dimensions alapmetaforája a szoba - írja a Turing-Galaxisról szóló tanulmányában Volker R.

Grassmuck - A MUD-ok alkotják a cybervilágok polgárainak antropomorf életterét.

Nicolas Schöffer kibernetikus szobraiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban Jóllehet, ban megnyílt ugyan a Nicolas Schöffer Gyűjtemény Kalocsán, a művész szülővárosában, mégis, Schöffernek utoljára ben volt jelentős tárlata Magyarországon. Az új kiállítást döntően a művész egykori műtermében, az özvegye tulajdonában lévő kibernetikus szobrokra építjük, s a tárlat megvalósításában aktív szerepet vállal maga Eléonore Schöffer is.

A mindenütt jelenlévô médium elidegenítô helynélkülisége révén alkalmat nyújtanak arra, hogy be lehessen rendezni egy otthonos helyet, egy lakószobát a mátrixban. Ebbe a "lakószobába" már nemcsak bejut a külsô világ, hanem ott kezelhetôvé és befolyásolhatóvá is válik. Ez a "külsô" azonban, akár virtuális, akár valóságos világszegletrôl van kibernetika és látásmód, kezelôje számára szimulációként jelenik meg.

A tapintás szimulációja terén tett elôrehaladás után ez idô szerint az illatok illúziójának kialakítása áll a kutatás középpontjában. Åm a mégoly nagy képi felbontás ellenére sem válik valóságossá a háromdimenziósan és illatosított verzióban szimulált világ. Az itt soha nem lesz azonossá az ott-tal. A szoba, ahol a felhasználó magára ölti adatsisakját és a mátrixba merül, izolált magántér marad.

A médiumok összessége - mondja Peter Weibel - az embernek azt a kísérletét jeleníti meg, hogy az univerzumból való kitörést saját univerzumán belül szimulálja.

Találkozzunk a Facebookon!

A kérdés csak az, hogy a magunkra zárt közös- és magánuniverzumainkból való kitörés különféle szimulációi milyen eredményre vezetnek. Nihil simulatio proficit; semmilyen szimuláció nem jár eredménnyel - írja Seneca A korabeli szóhasználatban a simulatio az ember és ember közti közvetlen viszonyra, a színlelés, a tettetés, a megtévesztés várható következményeire vonatkozott.

kibernetika és látásmód

Az egymás- és önmegtévesztés elôrehaladó technikáit látva a kijelentés jelenidejû érvényessége tûnik szembe. Ezt egyébként egy másik, a múlttal ellentétes irányba tájékozódó szerzô, Stanislaw Lem is alátámasztja: Látás plusz 2, ahogy az ember látja azt sugallja - mondja egy beszélgetésben - hogy az internet több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz. A kiberkatedrálisok kora Minden technológia vallásos - állítja Peter L.

kibernetika és látásmód

Wilson aki olykor Hakim Bey kibernetika és látásmód adja közre munkáit. Számomra kijelentésének minden technológiára érvényes volta kérdéses ugyan, a Hálózat és a körülötte kibontakozott hiedelemvilág azonban egyértelmûen vallásos jelleget mutat. Ennek jeleivel a hétköznapi nyelvhasználatban is találkozhatunk: amikor mûvészek munkáikat "felviszik az internetre", vagy amikor az elektronikus pénzforgalomra vonatkozó kérdésre egy bankár azt válaszolja, hogy "a pénz a mennyekbe ment", akkor kibernetika és látásmód Felfoghatatlan Felsôbb Hatalomra történik hivatkozás.

A technikai transzcendenciának ez az emberfeletti világa azonban ennél jóval átfogóbb érvénnyel van jelen: mint a Földet körülvevô "reálisan kibernetika és látásmód mûholdhálózat dimenziója. E hálózat Bill Gates szándéka szerint hamarosan továbbia földfelszín "teljes lefedettségét" biztosítani hivatott mûholddal bôvül.

Kereskedelmi-uralmi indítékból így válik valóra az SDI, a Csillagháborús tervek egyik fontos eleme.

Eme technikai transzcendencia másfelôl mint a cyberspace megváltó valósága körül kibontakozott mitológia mutatkozik meg, amelyben a modernitás mítoszának szinte mindahány eddigi eleme összegzôdni látszik.

Persze nem egy kikristályosodott, konfesszionális hitvilág ez, hanem a kötetlenség és tetszôlegesség szinkretikus szférája, amelyben a közlés korlátlan szabadságától a hozzáférhetôség egyenlôségén át a mindenkit mindenkivel kibernetika és látásmód általános testvériesülésig, sôt, azon túlmenôen a végsô korlátozó kötelék, a testtôl való megszabadulás igéretéig minden megtalálható.

Mindezek az elemek már korábban, a különbözô technikai médiumokkal kapcsolatban is felbukkantak, ilyen széles körben és ennyire átfogó érvénnyel azonban még sosem. A virtuális valóság ezért is nevezhetô kibernetikus katedrálisnak; olyan rendkívül összetett, a technológia csúcsát jelentô késôújkori konstrukciónak tehát, melynek komplexitásához és kultikus jellegéhez csak a középkori katedrálisok hasonlíthatók.

Az élet rendszerszemlélete

Kibernetika és gótika A kibernetikus katedrálisok persze inkább hasonlítanak szappanbuborékra mint gótikus székesegyházra. Vannak azonban olyan jellemzôik, s nem is a legesetlegesebbek, amelyek meglepô egyezést mutatnak.

A kôbôl emelt katedrális, akárcsak kibernetikusan vezérelt mai válfaja, a korabeli tudás és csúcstechnológia terméke. Olyan kísérletnek tekinthetô - írja a mûvészettörténész Max Dvorak - mely az egész kultúra természetes és szellemi feltételeit az emberiség egységes szellemi szervezôdéseként foglalta össze.

A minden tudást tárlóiba összefoglaló Hálózat globális világának sem adható más leírása.

Karácsony András Rendszerelmélet és fenomenológia Az alábbiakban a rendszerelmélet egyik új változatának, Niklas Luhmann rendszerelméleti felfogásának néhány a husserli fenomenológiával érintkező pontját vizsgálom meg. Nem kell különösebben mélyre ásnunk, hogy a luhmanni életműben feltűnjenek ezek a kapcsolódási pontok. Ha csak egy pillantást vetünk Luhmann publikációinak listájára, már a címek alapján szembeötlik három olyan tanulmány, ami egyértelműen Husserl fogalomvilágát idézi fel. Emlékezzünk csak az életvilág, az interszubjektivitás és az újkori tudományok husserli elemzésére.