Ejtőernyős látás
A nagymagasságú ejtőernyős képesség valójában egy folyamat, az első bekötött rendszerű ejtőernyős ejtőernyős látás kezdve készíti fel a katonát az ejtőernyős kijuttatási módra, és a kiképzés végére képessé teszi a légcellás ejtőernyővel történő, teljes felszereléses ejtőernyős ugrásra ismeretlen terepre, akár korlátozott látási viszonyok között is.
A képesség fenntartása és fejlesztése folyamatos erőfeszítést igényel. A nagymagasságú ejtőernyős ejtőernyős látás jelenlegi formájában a különleges műveleti zászlóalj megalakítását követően, ben jött létre. A csoport az MH Bercsényi László Felderítő Zászlóalj nagy magasságú csoportját tekinti elődjének, akik megalapozták ezen kijuttatási mód gyakorlati alkalmazását.
Amikor nagymagasságú ejtőernyős műveletekről beszélünk, két kijuttatási módot különböztetünk meg. A nagy magasságon történő kiugrást alacsony nyitással-HALO High Altitude Low Opening — amelyben a harcászati helyzet megengedi a célterület megközelítését a szállító légijárművelilletve nagy magasságon történő kiugrást követő ejtőernyő nyitással-HAHO High Altitude High Opening — amelyben a harcászati helyzet nem engedi meg a célterület megközelítését a szállító légijárművel ezért a távrepülés a megoldás A Magyar Honvédségben az MC-5—ös ejtőernyőrendszert és a hozzá kapcsolódó teherrendszert használják a katonák kiképzésére, de a többi, a haderőben rendszeresített ejtőernyővel is képesek gépelhagyására.
Meg kell említeni a Pápa Bázisrepülőtéren települt HAW Heavy Airlift Wing — Nehéz Légiszállító Ezred kötelékében szolgáló Ces flottát is, akik szintén támogatják az ejtőernyős ejtőernyős látás képességének szinten tartását.
Elengedhetetlen, hogy a katonai szervezet kiválóan felkészült oktatói állománnyal rendelkezzen, amellyel képessé válik megtervezni és végrehajtani saját műveleteit. Az oktatóvá váláshoz minimum háromszáz ejtőernyős ugrással kell rendelkezni, és teljesíteni kell a kapcsolódó követelményeket.
A kiválasztás és a kiképzés során folyamatos az együttműködés az MH Számukra az ejtőernyős katonák kiképzése alaprendeltetésből eredő feladat, de tapasztalatuk és tudásuk meghatározó az oktatói állomány felkészítésében.
A csoport többi tagja is — fejenként több mint kétszáz ugrással — tapasztalt ugrónak tekinthető. A jelenlegi képzés során harcászati felszerelésben ugranak a katonák, ami a teljes ejtőernyő rendszerrel együtt meghaladhatja az ugró súlyát.
Az ugrások nappal és éjszaka egyaránt folynak. A folyamatos kiképzés során hangsúlyt kap az úgynevezett instabil gépelhagyás is, amelynek során az ugrónak a levegőben stabilizálnia kell magát az ejtőernyő nyitása előtt, majd annak a meghatározott magasságon történő nyitása után biztonságosan földet érni, és természetesen a kijelölt feladatot végrehajtani.
A képzés elemeinek tervezettnek és jövőbe mutatónak kell lennie. A ejtőernyős látás iránti igény nagy, már képzés közben a következő lépést tervezik: ez az éjjellátó képesség beépítése lesz a légcellás ejtőernyős kiképzési rendszerbe.
Dubai WAG 2015. Magyar Ejtőernyős Válogatott
Emellett a csoport oktatói állománya megkezdte felkészülését a katonai tandem ernyő alkalmazására is, amely lehetőséget teremt nem csupán személyek, de nehezebb felszerelés szállítására, ezáltal nagyobb mennyiségű felszerelést is ki lehet juttatni a célterületre.
