2 elképzelés a helyreállításról, Megszületett a megállapodás a helyreállítási csomagról és az EU hétéves költségvetéséről
Brüsszel helyreállítási terve méltánytalan Magyarországgal szemben Az uniós pénzügyminiszterek Ecofin mai videókonferenciáján a magyar tárcavezető kijelentette: Magyarország álláspontja az, hogy az Európai Uniónak méltányosan és arányosan kell eljárnia a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésekor.
Az európai helyreállítási terv az EU történetében példa nélküli segélyprogram, amelynek révén a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményeit az unió által a piacokról felvett hitelből finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásokkal igyekeznek enyhíteni — tájékoztatott Varga Mihály.
Mint mondta: az EB május én ismertetett csomagjában olyan milliárd eurós gazdaságélénkítő alapra tesz javaslatot, amelyből kétharmad részben az EU költségvetési programjaiba visszaforgatott támogatásokat, egyharmad részben hiteleket folyósítanának.
A Bizottság a források elosztásánál számos, az alacsonyabb jövedelemszintű tagállamok számára kifejezetten hátrányos megszorítással élt. A tárcavezető szerint ez különösen annak fényében aggályos, hogy érdemben nem módosítottak — a kilábalásban szintén fontos szerepet betöltő — közötti költségvetésre vonatkozó februári javaslaton sem.
Így az továbbra is indokolatlanul nagy kohéziós forrásvesztést jelentene hazánk számára — tette hozzá Varga Mihály. Az aránytalanságokat jól mutatja, 2 elképzelés a helyreállításról az 50 milliárd eurós kohéziós többletforrást úgy osztanák fel, hogy annak 65 százalékát a négy déli tagállam — Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália kapja, és csak 12 százalékát a Visegrádi négyek — mutatott rá a magyar miniszter.
Varga Mihály szerint egy olyan valódi helyreállítási programra lenne szükség, amely figyelembe veszi azt is, hogy a fegyelmezett költségvetési politikát folytató, de kevésbé fejlett, nyitott gazdasággal rendelkező országoknak a helyreállítás nagyobb terhet jelenthet a későbbiekben. Ezért a források elosztásánál nagyobb súllyal kell szerepelnie a GDP- és munkanélküliségi mutatókban a válság eredményeként bekövetkező változásnak, vagy éppen a válságnak kitett szektorok gazdaságban betöltött súlyának.
