Operatív jövőkép


Az intézményfejlesztési terv helye a stratégiában Fontos A fejezet célja, hogy támogatást nyújtson az intézményeknek a stratégia i menedzsment folyamatuk megtervezéséhez, a stratégia i rendszerük világos áttekintéséhez, a belső koherencia és külső konzisztencia megteremtéséhez.

operatív jövőkép

A felsőoktatási intézmények stratégia alkotási tevékenysége folyamatosan fejlődik egyrészt az ágazati előírások — OKM intézményfejlesztési terv készítése és annak változásai —, az egyéb kötelezően előírt fejlesztési stratégiák követelményei, valamint a folyamatosan és gyorsan változó külső piaci körülmények hatására. A külső és operatív jövőkép kényszerek az intézményeket egyszerre sarkallják adaptálódásra és az előírásoknak való megfelelésre, amelynek eredményeként egymástól jelentősen különböző formában, céllal és tartalommal jönnek létre a stratégiák, egy kevéssé koherens stratégia i rendszert hozva létre.

Stratégiakészítés jellemzői, alapvetések Mi a stratégia i menedzsment? Fontos A stratégia i menedzsment a gyorsan változó környezethez való alkalmazkodás megalapozásával biztosítja az egyes szervezetek mindennapi tevékenységének célorientáltságát, eredményességét.

Módszeres út a növekedés felé

A szervezet alapfeladataira és hosszú távú fejlesztésére egyaránt összpontosítva jelöli meg a rövid és középtávú prioritásokat, határozza meg a feladatokat és az egyes felelősöket, követi nyomon azok ütemezett végrehajtását, valamint eszközöl szükség szerint beavatkozásokat.

A stratégia i menedzsment a stratégia i tervezés, a megvalósítás, a monitoring és az értékelés egymást követő, egymást kísérő elemeiből áll. Stratégiai dokumentumrendszer, stratégia i hierarchiák: minőségi, hosszú távú stratégiák, középtávú tervek, operatív tervek Az Európai Unió stratégiái és az ágazati stratégia i dokumentumrendszer Bármely ágazat, intézményrendszer fejlesztésekor meg kell határozni a stratégia i hierarchia rendszerét.

Miután a felsőoktatás operatív jövőkép leginkább a központi közigazgatás operatív jövőkép meghatározott, ezért javasolt az általános közigazgatási, kormányzati stratégia alkotási rendszerbe beleilleszteni. A felsőoktatási intézmények számára alapvetően fontos az Európai Unió stratégia i dokumentumaihoz, illetve az ágazati stratégia i dokumentumokhoz való igazodás, az azokban foglaltak figyelembevétele.

JövőKép – Felhőkép

Az Európai Unió vonatkozó stratégia i dokumentumai az ún. Az ágazati stratégia i dokumentumok hierarchiájában az Európai Unióban a felsőoktatás, vagy szélesebb értelemben a Humánerőforrás-fejlesztés zöld könyve, illetve az ebből származtatott Felsőoktatási fehér könyv a meghatározó.

Jövőkép Módszeres út a növekedés felé Az AERZEN a világon a 3 élvonalbeli alkalmazási szakértő cég között van, akik gázokat szállítanak és sűrítenek energiahatékony és erőforrás-kímélő termékekkel és gyártási folyamatokkal. A vállalat Az Aerzener Maschinenfabrik a jövőben is családi tulajdonban marad.

Fontos A fehér könyv egy olyan alapozó dokumentum, amely a társadalmi párbeszéd alapján a zöld könyvben felvetett kérdések megoldására jól meghatározott, alátámasztott lehetséges beavatkozási pontokat azonosít. A Fehér Könyv alapján készül a területre vonatkozó koncepció, amely konkrét struktúra alapján — a Fehér Könyvben megfogalmazott jövőkép elérése érdekében — a helyzetértékelésre alapozott problémák megoldására fogalmaz meg szakpolitikai célokat, de konkrét beavatkozásokat, operatív jövőkép eszközöket, forrásokat, monitoring - és ellenőrzési rendszereket nem tartalmaz.

Ez utóbbiak az egyes országok ágazati stratégiájában, jelen esetben a Felsőoktatási stratégiában találhatóak, ezek a dokumentumok az ún. Ezen dokumentumok alapján készülnek a középtávú tervek, melyeket a kormányzati tervezésben akcióterv eknek hívunk.

A küldetésnyilatkozat átfogó cél A küldetés megfogalmazása éppen olyan fontos, mint a jövőkép tisztázása.

Ezek a hosszú távú stratégia középtávú, éves időszakra történő lebontását tartalmazzák a konkrét beavatkozások, felelősök és források megnevezésével, az ütemezés meghatározásával.

Az akcióterv évenkénti lebontása az ún. Szükséges hosszú távú, éves tervek, középtávú, éves tervek és éves, rövid távú munkatervek készítése, amelyek biztosítják a konkrét cselekvések megvalósulását.

operatív jövőkép könyv az emberi látásról

Az intézményi stratégia i dokumentumrendszert a fenti struktúra szerint definiáljuk, illetve azonosítjuk a jelenlegi rendszerben is használt elnevezések szerint. Az intézményi stratégia i rendszerben azonban három további strukturális megközelítést operatív jövőkép alkalmazunk.

JövőKép – Felszínre hozva

Egyrészt megfontolandó a stratégiák funkcionális rendszerének áttekintése, amely ma is jelen van az intézményrendszerben pl. Kísérletet teszünk arra, hogy ezen stratégiák között összefüggéseket illetve rendszert találjunk, és javaslatot adunk arra is, miképp szervezzük ezeket egységbe, és hogyan biztosítsunk közöttük koherenciát.

operatív jövőkép

Ezért nehéz meghatározni az intézményfejlesztési operatív jövőkép IFT műfaját, s ez az oka annak, hogy az intézmények az intézményfejlesztési terv en túl ún. A stratégiák megvalósításakor az éves munkatervek gyakran tartalmaznak konkrét étrend-kiegészítők, amelyek javítják a látást, de ezek összefüggése nem mindig mutatható ki a megfelelő stratégiákkal.

A minisztérium például bármely fejlesztés esetén operatív jövőkép annak az IFT-ben való megjelenítését. Ennek nyilvánvalóan inkább egy középtávú akcióterv ben kellene megjelennie, és nem az intézményi stratégiában.

Jövőkép 2022

A definíciók tisztázatlansága és a hierarchikus dokumentumrendszer hiánya okozza az elvárásoknak, a tartalmaknak és a megvalósítás módszereinek a keveredését. Az intézmény folyamatmodell je Az intézmény stratégia i dokumentumtérképét a folyamatszabályozáson alapulva érdemes meghatározni. Az intézményi folyamatokat három fő csoportba soroltuk: — Főfolyamatok.