05. és 04. látomás,


Napi evangélium

A kansai-i sötét erdőben halva találták az éjjel Bartzu Benōt. Vagy nem találták, igazából a franc se tudja.

Részben személyes formában Amikor a tudatosság személyes formát ölt, kezét tanítóan és áldóan felemelő zafírkék emberként jelenik meg. Az alakot körülövezi az isteni teljesség az Atya fehér fénye, a Szent Szellem szeretetenergiája pedig mindenütt összeköti vele. Lényegében mi is mind ugyanígy az Atyából, a Forrásból születünk és Őbelé térünk vissza. Segítségünkre lehet a vele egy Fiú meglátása, felismerése.

De bárcsak halva találták volna, akkor legalább történne valami, nem úgy, 05. és 04.

Látomás és indulat

látomás a neves japán rendező, Kavasze Naomi új filmjében, a Látomásban. Vagy lehet, hogy abban is történik valami, igazából a franc se tudja. Az vesse rám az első követ, aki látta a filmet, és nem ugyanez vele kapcsolatban az első gondolata. Meg esetleg azok, akik fogékonyabbak nálam a jó esetben misztikus, rosszabb esetben misztikusság látszatát keltően álmély gondolatokra, ők viszont talán nem annyira szeretnek köveket dobálni ártatlan filmkritikusokra.

05. és 04. látomás

Nemcsak azért, mert a mondatokban nincs sok köszönet, de azért is, mert a csendekben sincs. Szép tájakkal elfedett unalom. A sztori szerint egy francia nő Juliette Binoche Japánba megy, egy isten háta mögötti erdőbe, hogy egy látomás gyermek szemész petrozavodsk gomba után kutasson: a növény csak évente tűnik fel, akkor is csak ezer fokos hőmérsékleten, cserébe viszont elmulaszt minden rosszat az ember életéből, örökre nem csak ideiglenesen, mint bizonyos más gombák, amelyekről viszont nem szól a film.

Itt aztán találkozik egy magának való fickóval, akivel egymásba szeretnek, majd találkozik egy másik magának való fickóval, akivel egymásba szeretnek, végül hirtelen szül egy gyereket. Vagy nem szül, igazából a franc se tudja. A Látomással ugyanis nemcsak az a gond, hogy nehezen dekódolható, vajon van-e valami mélyebb jelentése a benne szereplő dolgoknak, hanem az is, hogy az alapvető cselekmény szintjén is teljesen érthetetlen.

05. és 04. látomás hiperlátás 3 fok

Arról még lehet gondolkodni, hogy a varázsgomba utáni kutatás mit jelképez — azt az örök emberi téveszmét, hogy mindig másban, külső tényezőkben reméljük megtalálni a boldogságunkat? De azzal, hogy konkrétan nem áll össze annyi sem, hogy mi történik épp a vásznon, már nehezebb mit kezdeni.

Corrado Cattani, Bombadil Toma, bábos és madárijesztő egy személyben — legalábbis frissen megjelent verseskönyve, az Ódák és más tagadások fülszövege szerint. A kötetről és a mögötte megbúvó emberről Balogh Endre beszélgetett a költővel március én este a Kalickában. A beszélgetésben Bajtai András és Krusovszky Dénes is részt vettek, akik még a Telep csoport tagjaként, az ezredforduló tájékán figyeltek föl Gálra. Krusovszky Dénes megfogalmazása szerint az Ódák… éppen olyan szabálytalanul érdekes, mint Gál egész művészi pályája. A költő saját elmondása szerint igen változó, mikor és mennyit ír: gyakran évekig semmit, majd elkapja egy hullám.

Hogy ki az az ember, akit egy vadász véletlenül lelő és ki az a vadász és hogy kerül oda? Mi történik szegény kutyával, és főképp mi a rosseb történik szerencsétlen újszülött csecsemővel, akit Binoche egyszer csak kipottyant magából a rengeteg közepén, majd küszöbről küszöbre kezdik adogatni a környékbeli japánok között?

A regény főszereplője autizmussal él, én pedig Asperger-szindrómás vagyok ami az autizmus nagyon enyhe változatának tekinthetőés blogot is vezetek a témával kapcsolatban -- egyébként is mindent elolvasok a témával kapcsolatban, de a pozitív méltatás még inkább kedvet csinált hozzá. A kritika elolvasása után megvásároltam a könyvet, és nagy várakozással nyitottam ki, de sajnos csalódnom kellett.

Csupa olyan kérdés, amire nincs válasz. Egyvalami egészen biztos csak, és ez Kavasze Naomi  történelmi bűne: hogy a csodálatos, zseniális, felülmúlhatatlan Juliette Binoche borzasztóan rossz benne. Alig van szövege, de azt olyan hihetetlenül túljátssza, mint valami amatőr színész, aki életében először áll színpadon, és azt hiszi, minden gesztust, szót és hangulatot külön le kell reagálnia egy-egy félreérthetetlenül hangsúlyos arckifejezéssel.

Nézni is szomorú, pedig ő volt a film csalhatatlannak tűnő vonzereje. De hasonlóan meglepő Kavasze néhány egészen suta és amatőr megoldása is, mintha nem egy csaknem harminc éve filmező, sokszorosan díjnyertes rendezőről lenne szó: például amikor Binoche szép nagy betűkkel ábrázolja a 05.

Cinemax (HD) 2020.06.19 04:05

és 04. látomás az elvárásait. Azaz leírja, hogy látomás, mellé egy nyilacska, utána a fájdalom szó, amit aztán jó vastagon, kétszer is áthúz. De hátha van, akit mégis megérint a Látomás, kell lennie ilyen embernek biztosan.

05. és 04. látomás

A többiek meg gondolkodjanak el alaposan a boldogság elérésén az életben, a fájdalmak megélésén és még a szerelmen is. Abból baj nem lehet. Ne maradjon le semmiről!