Mi a legjobb látótávolság, A madarak látása – Wikipédia

Meddig láthatok el a távcsövemmel?

Böngésszen a termékeink között!

Szerző: pinterat         Oszd meg: Ez az egyik leggyakoribb kérdés az első távcsövet vásárlóknál - meddig látnak el leendő távcsövükkel? Mi a legjobb látótávolság válasz egyszerű: "pont addig mint szabad szemmel". Ha belegondolunk, nincs ebben semmi hazugság: ha a szomszéd házfalat vagy akár a Holdat nézem, akkor távcsővel sem látok azon túl.

Amint látható, érdemesebb a távcső átmérőjéről, nagyításáról, felbontóképességéről beszélni, mivel ezek a tényezők befolyásolják leginkább, mit láthatunk az eszközzel.

Milyen messzire látunk el szabad szemmel?

A mostani írással a vásárlás előtt állóknak, vagy a már friss távcső-tulajdonosoknak szeretnénk segíteni a tisztánlátásban. A kérdés, hogy "meddig láthatok el a távcsővel", azért nehezen értelmezhető, mert a távcső elviekben bármeddig "ellát" - egészen addig, amíg mi magunk is ellátunk szabad szemmel. Tengeren ez a horizont széle, városban viszont már az első, kilátást akadályozó tereptárgy a látóhatár "pereme". Az tehát, hogy meddig milyen távolságra látunk el távcsövünkkel, lényegében a terep és a légköri viszonyok függvénye ködös időben például jóval kisebb a látótávolság, mint napsütéses, mi a legjobb látótávolság időben.

Azt, hogy a belátható távolságon belül mit vehetünk észre, illetve milyen részleteket különböztethetünk meg eszközünkkel - az már sokkal inkább az optika adottságain látás a szem gyulladása után, felbontóképességén múlik.

Terepviszonyok és a légkör A terep a legalapvetőbben határozza meg, meddig látunk el távcsövünkkel. Ahogy fentebb írtuk: a tengeren hajózva, vagy a Balaton partján ülve egészen addig látunk el optikánkkal, ameddig a mi a legjobb látótávolság és a levegő össze nem ér, tehát a horizontig.

Ha hegyes-völgyes terepen túrázunk, akkor a hegyek, a fák és más természetes tereptárgyak korlátozzák látóhatárunkat és ezzel távcsövünk látóhatárát is.

Hegyek takarják a távoli célokat A légkör a másik "nagy befolyásoló" tényező a belátható távolságot illetően.

Mindenki tudja, hogy tiszta időben napsütéses-szeles időjárás látni el a legmesszebbre, míg ködös napokon jócskán lerövidülhet ez a látótávolság. Azonban a távcső még a szemünknél is érzékenyebb a ködre, a párára, a porra és a levegőben található egyéb szennyeződésekre. Ezeket, ahogy a légköri turbulenciákat is, az optika felnagyítva közvetíti szemünkhöz, így a pára, a köd, a szmog sokat ront a látott képen, és erősen korlátozza a belátható távolságot is.

Külön szólni kell itt a légköri turbulenciákról. Nyáron a melegben felszálló levegő erősen turbulens, amit az emberi szem "hullámzásként" érzékel.

A madarak látása

A hullámzó légkörben a látott tárgyak képe is hullámzik. Az érzés távcsőben - az optika nagyító hatása miatt - még erősebb.

Az emlősök szemével ellentétben a madarak szeme nem gömb alakú, ami lehetővé teszi, hogy a látótér nagyobb részét lássák élesen. A szemet egy kör alakú csontlemez, az úgynevezett szklerotikus gyűrű veszi körül, és tartja mereven. A hüllők szeméhez képest fejlődés, hogy szemlencse előrébb található, így a retinán megjelenő kép nagyobb lett. Ez a tulajdonság az emlősöknél is megvan.

Már 10x-es nagyításnál is rontja a látott képet ez a jelenség, 60x-os nagyítás felett pedig élvezhetetlenné teszi azt. Szaknyelven szólva a kép "szétesik" - a részletek elmosódnak, homályossá, kivehetetlenné válnak, a képet és a látványt pedig teljesen tönkreteszi.

Számítógépes szemüveg: pont az, ami a munkahelyen kell 10 tanács új számítógépes szemüvegével kapcsolatban A számítógépek és a különböző elektronikus kijelzők egyre inkább az átlagos munkanapjaink és mindennapjaink részévé válnak.

Az egyes "látványtípusokat" az alábbi képek mutatják: a nagyobb képekért kattintson a fotókra. Pára zárja a völgyet Messzire ellátni tiszta légkörben Látvány melegtől hullámzó levegőben Mindez fokozottan igaz a csillagászati távcsövekre, ahol egyáltalán nem ritkák a x feletti nagyítások - itt már a légkör kisebb mozgása és az apróbb részecskék is nagyban befolyásolják, milyen képet kapunk. Tudta-e, hogy ha a Balaton partjáról a túloldalt nézzük, akkor a vastagabb légtömeg jobban torzíthatja a képet, mintha felfelé, a csillagos eget néznénk?

Átmérő A fenti - környezeti - tényezők után jöjjenek most az optikai tényezők.

Meddig láthatok el a távcsövemmel?

Egy távcső frontlencséjének vagy a tükrös távcső főtükrének átmérője szinte a legfőbb optikai tényező, amely meghatározza távcsövünk tudását. Befolyásolja a fénygyűjtő képességet ezáltal azt is, hogy gyengébb fényviszonyok között milyen jól világosan látunk majd. Meghatározza azt is, milyen apró részleteket vehetünk észre optimális körülmények között a távoli tárgyakon, vagyis a felbontóképességet.

Spektív 55 mm-es lencsével Távcső mm-es lencsével Nagyítás A nagyítás - durva közelítéssel - megmutatja, hányszor közelebbről nézzük a tárgyat.

Ha például egy méterre fekvő mi a legjobb látótávolság figyeljük meg az ott álló házakat és nyaralókat, egy 10x-es nagyítású távcsővel jóval kevesebb részletet figyelhetünk meg, mint egy 30x-os nagyítású eszközzel pl. Hiszen előbbi esetben úgy látjuk, mintha m-re lennénk onnan, míg a második esetben mintha 33 m-re. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a nagyobb nagyítás rendszerint lecsökkenti a látómezőt. Magyarán: több részletet látunk kisebb területre kiterjedően.

Meddig láthatok el a távcsövemmel?

Tehát 10x-es nagyítás mellett kisebbnek fogjuk látni az épületeket, kevesebb részletet is látunk belőlük: egyúttal azonban a házak környezetéből láthatunk többet. Kézenfekvőnek tűnik, hogy növeljük a nagyítást amennyire csak lehet, hiszen ezzel a lehető legközelebb tudjuk hozni a tárgyakat.

A világszintű összehasonlításban a negyedik helyen végeztek a csehek az Egyesült Államok, Kína és India mögött. Magasról tesznek a járványra a csehek Csehország több tényezőnek köszönheti a sikert: az ország központi helyen fekszik Európában, jók a szállítási feltételek, fejlett az üzleti környezet és kedvező, alacsony kockázatú a politikai feltételrendszer. Ehhez járul, hogy a munkaerő képzettségéhez képest viszonylag olcsó, mint ahogy az energia- és az építési költségek is alacsonyak.

Ez azonban nem lehetséges a végtelenségig, az alábbiakban azt nézzük meg miért. További olvasnivaló: Felbontóképesség Nagybinokulárhoz állvány kell További meghatározója annak, hogy milyen részleteket vehetünk ki a távoli célpontokon, a felbontóképesség.

Sebastian Vettel's Top 10 Radio Moments in F1

Ez egy rendkívül fontos, ám kevéssé ismert mutatója a távcsöveknek. Azt mondja meg, hogy mi az legkisebb távolság, pontosabban látószög, amelyen belül távcsövünk még különállónak mutat meg két, egymás mellett lévő tárgyat vagy annak részleteit pontjait.

Látótávolságban sincs a régió a csehekhez képest

Az emberi szem felbontóképessége általában 1 ívperc - az ennél kisebb látószög alatt mutatkozó tárgyakat vagy részleteket nem különíti el a szemünk, hanem egynek látja. Hasonlóan "viselkedik" a távcső optikája is.

A felbontóképesség a távcső átmérőjével együtt párhuzamosan nő és meghatározza azt a nagyítást, ameddig újabb részletek jönnek elő a képben: egy 80 mm-es spektív esetében kb. Egy darabig még érdemes növelni a nagyítást, mivel az apró részletek kényelmesebben megfigyelhetővé válnak, de a végtelenségig nem érdemes a nagyítást hajszolni, hiszen nem csak a tárgy látszik nagyobbnak, de a képet torzító minden egyéb tényező légköri turbulencia, optikai hibák is! Hétköznapi nyelven megfogalmazva a fentieket: ha meghaladjuk az ideális mi a legjobb látótávolság, a madarat nagyobbnak látjuk, de tollazatának újabb részletei már nem tárulnak fel előttünk.

A Hold kráterei is nagyobbak lesznek, de pl. Összegzés Látható tehát az eddigiekből: ha azt akarjuk tudni, mit is láthatunk a távcsövünkkel, azaz mire lesz jó valójában az általunk megvásárolandó vagy éppen megvásárolt eszköz, akkor a "meddig láthatok el a távcsővel" kérdés helyett inkább a távcső átmérőjére, nagyítására és felbontóképességére kell érdemes rákérdezni és figyelmet fordítani.