Friedrich Engils társadalmi nézete
Gyermekkor, ifjúság[ szerkesztés ] Friedrich Engels Textilgyáros apja a kálvinista és puritán hagyományokat ötvöző, szigorú vallásosságot hirdető, pietista szellemben nevelte gyerekeit.
Ő maga az. Az ember magát az élettevékenységét akarása és tudata tárgyává teszi. Tudatos élettevékenysége van. A jövő titka pedig az, hogyan fog az ember — a tagadás tagadása révén — atomizált, elidegenült világából kitörve egy magasabb fokon újra társadalmi, nembeli lénnyé válni. Az anyagi élet termelési módja határozza meg a társadalmi, politikai és szellemi életfolyamatot általában.
Ebben a légkörben még Goethe is erkölcstelennek számított. Elberfeldben szabadabb szellem uralkodott, mint Barmenben, a gimnázium tanári karában is több szabadelvű tanár volt, s Engelsre nagy hatást tett a történelmet és irodalmat tanító Dr. Engels humoros és életvidám természete apját aggodalommal töltötte el fia jövőjét illetően.
Hogy állandó felügyelet alatt legyen, a gimnázium igazgatójához adta albérletbe. Az ifjú Engels törekvése az igaz hit keresésére, a vallás újraértelmezésére szülei elutasító, rideg, dogmatikus vallásosságával találkozott.
Marxista bibliográfia - Marxist bibliography - albaeskuvo.hu
Engels a gimnázium elvégzése után jogot szeretett volna tanulni, de apja kívánságára októberében, egy évvel érettségije előtt megszakította tanulmányait.
Végbizonyítványa szerint különös tehetsége volt a nyelvekhez latin, görög, német, francia és a hittan, történelem, földrajz, matematika, fizika tárgyakban is szép eredményeket mutatott fel.
A számára nyomasztó légkörből versek, novellák írásába Friedrich Engils társadalmi nézete, s tagja volt egy fiatal költőkből, költészetbarátokból álló körnek, melyben felolvasták és kritikai elemzéseknek vetették alá egymás alkotásait.
Ez a vallási és politikai tekintetben egyaránt igen konzervatív kereskedő úgy látszik garanciát jelentett az öreg Engels számára a tekintetben, hogy fia továbbra is olyan nevelésben részesül majd, mint az apai házban. Végre felszabadult a szigorú apai felügyelet és a korlátolt kispolgári légkör nyomása alól. Élvezni kezdte az élet világi örömeit, intenzíven sportolt, vívott, úszott, lovagolt. Polgárpukkasztásul bajuszt növesztett, esténként zenélt, dalokat szerzett, karikatúrákat rajzolt, sörözött, szivarozott.
A féktelen életmódba viszont az is belefért, hogy szorgalmasan tanulta a nyelveket angol, spanyol, portugál, olasz, hollands külföldi lapokat olvasott. Foglalkoztatták gondolatvilágát a népkönyvek Volksbücheramelyek a 16— A napi politikai kérdések is egyre jobban érdeklődésének homlokterébe kerülnek.
Oswald álnéven jelentek meg írásai. Ezt a következtetést konkrétan Hegel filozófiája elleni bírálatban fejtette ki, amely Engels figyelmét Hegel műveire és általában a bölcselet kérdéseire irányította. Nem érezte jól magát ebben a családi és társadalmi közegben, rengeteget olvasott, elmélkedett és írt. Utazást tett Svájcban és Észak-Itáliában, ezzel próbálta elterelni figyelmét gyötrő szerelmi bánatáról.
Életképek Engels életéből
Elhatározta, hogy katonai szolgálatának letöltésére önkéntesnek jelentkezik. Megválthatta volna pénzzel, mint sok kortársa tette, de őt vonzotta Berlin. Friedrich Engils társadalmi nézete egyetemi kurzusokat látogatott. Frigyes Vilmos porosz király személyes kérésére ment Berlinbe, aki azért hívta, hogy ellensúlyozza a hegeli filozófia Friedrich Engils társadalmi nézete nagyobb térnyerését.
A társadalmi struktúra és rétegződés II.
Engels mint az ifjúhegeliánusok között a legradikálisabb, több cikket, tanulmányt szentelt a filozófiai reakciót képviselő Schelling ellen. Védelmébe vette Fejleszteni a látást, de úgy, hogy közben a saját forradalmi filozófiai nézeteinek kifejtésével sok tekintetben túl is ment rajta.
Ebben nagy mértékben Ludwig Feuerbach nézeteire támaszkodott, akinek ben jelent meg A kereszténység lényege Wesen des Christentums című stabilizálja a rövidlátást, amely elemi erejű hatást gyakorolt Engelsre.
Dembowski ben, folyóiratának 15— Bruno Bauer Friedrich Engils társadalmi nézete Max Stirner befolyására a vallásellenes harcot a haladásért vívott minden küzdelem előfeltételének tekintették. Frigyes Vilmos porosz király és kultuszminisztere, Karl vom Stein zum Altenstein meghalt, s a liberális alkotmány és a parlamentáris rendszer nemcsak, hogy teljesítetlen ígéret maradt, hanem IV. Frigyes Vilmos reakciós, abszolutista fordulatot hajtott végre, támogatni kezdte az egyházakat, a pietizmust, a hegeliánusokat sorra eltávolította az egyetemi tanszékekről és Friedrich Engils társadalmi nézete a baloldali hegeliánusokat.
A rajnai liberális burzsoázia lapjának titkos irányítója a háttérből nem más, mint Karl Marx volt. A radikalizálódó, politikai cselekvés felé orientálódó Engelsnek az év folyamán tizenhat kisebb-nagyobb írása jelent meg a lapban. Egész Németország visszhangzik a harci kiáltásoktól, Jung orra előtt vitatkoznak az új elveken, s Jung úr közben ott ül szobácskájában, rágja a tolla végét és a »modern« fogalmán töpreng. Ennek okai kézenfekvők.
Fiatal vagyok és a filozófiában autodidakta. Eleget tanultam ahhoz, hogy meggyőződésemet kialakítsam és szükség esetén képviseljem. De nem eleget ahhoz, hogy sikerrel és kellőképpen munkálkodhassak érte.
Velem szemben nagyobb követelményeket fognak támasztani azért is, mert »filozófiai vigéc« vagyok és nem vásároltam meg doktori diplomával a filozofálás jogát. Azt hiszem, mire ismét írok valamit, s akkor már a saját nevemen, eleget tudok majd tenni ezeknek a követelményeknek.
Navigációs menü
Stein beszámolt a porosz kormánynak a párizsi német munkások forradalmi tevékenységéről, egyúttal pedig felhívta a figyelmet a szocializmus és a kommunizmus veszélyeire. Ezeket az eszmeáramlatokat a francia forradalom logikus és szükségszerű következményének tüntette fel. Engelsnek október 8-án letelt katonai szolgálata. Ezt Hess később büszkén hangoztatta is. Manchesteri útja előtt közel két hónapot töltött Barmenben. A rendszer egyik megoldhatatlan ellentmondása, hogy fennen hangoztatott keresztény államként az egyházat alárendelte az államnak, holott egy teokratikus államban ez éppen fordítva van.
A cikk végkövetkeztetése, egy a franciaországihoz hasonló forradalomra való célzás volt. Apja azért küldte Angliába, mert azt remélte, ha távol kerül Németországtól, felhagy forradalmi tevékenységével.
- Nem az elso és remélhetoleg nem az utolsó eset, hogy a párt soraiban bíráló hangok hallatszanak egyes programköveteléseinkrol és taktikánkról.
- Felállították Trierben Karl Marx monumentális bronzszobrát A gimnáziumból kimaradt, gazdag textilgyáros apja révén egy brémai exportcégnél helyezkedett el.
Engels újra útba ejtette a Rheinische Zeitung szerkesztőségét Kölnbens ezúttal személyesen is megismerkedett Marxszal, csökkent látáslátás akkor már a lap főszerkesztője volt. Marx időközben fellépett Bauerék ellen, azaz visszautasította azt az igényt, hogy a »Rheinische Zeitung« elsősorban a teológiai propaganda, az ateizmus stb.
Ezen örökös aktivitásban hunyta le szemét Londonban, Egy nagyobb műben szerette volna kifejezni, hogy a természetben ugyanazok a dialektikus mozgási törvények törnek keresztül a számtalan változások tömkelegén, amelyek a történelemben is uralkodtak az események látszólagos véletlenén; ugyanazok a törvények, amelyek az emberi gondolkodásban is a végig húzódó fonalat alkotva lassanként az ember számára tudatossá válnak. Természettudományi munkálkodását —76 között számtalan jegyzet bizonyítja.
Új tapasztalatok[ szerkesztés ] Manchester Engels számára Manchester ugyanazt jelentette, mint Marx számára Párizs.
Szabad idejéban tanulmányozta a politikai rendszert, a gazdasági életet, a chartista munkásmozgalmat, a munkások életkörülményeit, melyeket a munkások társadalmi forradalmának perspektívájából elemzett.
Az angliai ipar fejlettsége, termelésének mérete sokszorosan meghaladta az akkori Németországét, ennek következtében a munkásság létszáma is sokkal nagyobb volt. Az angol munkásmozgalom kezdeti spontán lázadásait, a luddizmust felváltották a szervezett, tömeges akciók, Friedrich Engils társadalmi nézete. Engels érkezése előtt néhány hónappal zajlott le az évszázad egyik legnagyobb sztrájkja.
Ezekben az egyik legnagyobb felfedezése, hogy a politikai pártok gazdasági érdekek kifejeződései, melyeket Németországban eltakart az ideológiai mez. A gazdasági és a politikai elemzés összekapcsolása Engels e korszakának legnagyobb újdonsága. Már ezekben az írásaiban megállapította, hogy a proletariátus lesz a forradalom végrehajtója. Barátságuk szerelemmé fejlődött, s később Mary Burns Engels élettársa lett.
Továbbá kapcsolatba került angol szocialistákkal is, többek között John Wattsszal, aki Robert Owen tanítványaként megismertette az owenizmus eszmekörével. Míg az előbbi a német olvasókat igyekszik tájékoztatni az angliai munkásmozgalomról és belpolitikai helyzetről, addig az utóbbi az angol szocialistákat próbálja ösztönözni azáltal, hogy informálja őket a kontinens kommunista irányzatairól.
Oh no, there's been an error
Manchesteri írásai közül különösen kiemelkedik A nemzetgazdaságtan bírálatának vázlata [71] című, mely nemcsak fontos határkövet jelentett Engels szellemi fejlődésében, hanem felkeltette Marx figyelmét is, sőt jelentős befolyást gyakorolt rá. Ez a mű tekinthető Marx és Engels munkássága legelső gazdaságelméleti művének, melynek döntő szerepe volt abban, hogy Marx elkezdte szisztematikus gazdaságtani kutatásait.
Mindazonáltal Carlyle panteizmusa, hőskultusza, a német filozófiát illető hiányos ismeretei, az angol szocializmus figyelmen kívül hagyása sem mentesült bírálata alól, a könyvben érintett bajok megoldásaként pedig a magántulajdon felszámolását javasolja. Tíz párizsi nap[ szerkesztés ] Karl Marx Tíz napot vendégeskedett nála, mialatt szinte minden időt együtt töltöttek, s hosszú beszélgetésekben cserélték ki gondolataikat.
Tudományos munkásságuk nem korlátozódott a szociológiára, hanem kiterjedt a közgazdaságtanra és a filozófiára is. A későbbi marxisták általában nagy hangsúlyt helyeztek Marx és Engels életművének egységességére, ezzel szemben indokolt külön-külön vizsgálni politikai tevékenységüket, továbbá filozófiai, közgazdaságtani és szociológiai gondolataikat, mert azok nem szükségképpen tartoznak össze. Itt természetesen nem vállalkozhatunk Marx és Engels egész politikai és tudományos munkásságának értékelésére, csupán szociológiai munkáik olyan gondolatait emeljük ki, amelyek a mai napig tovább élnek tudományunkban. Szociológiai jellegű munkáikat három csoportba sorolhatjuk: 1.
Nyoma sem volt már az es kölcsönös bizalmatlanságnak, sőt egy nem mindennapi barátság vette kezdetét. Ehhez hozzájárult mindkettejük eszmei fejlődése, mely hasonló utat járt be. Engelsnek a Marx által szerkesztett Jahrbücherbe küldött cikkei, és az ezek révén köztük megindult levelezés megalapozta világnézeti közeledésüket.
Marx megismertette a Vorwärts! Filozófiailag a vulgáris szubjektív idealizmus álláspontjára tértek át, a történelmet kiválasztott személyiségek művének fogták fel, a tömegeket pedig csak a történelem tehetetlen anyagának, ballasztjának tekintették.
Ennek a cikknek is szerepe volt abban, hogy Marx indítványozta Engelsnek, hogy írjanak egy közös pamfletet Bauerék ellen. Engels beleegyezett, s még párizsi tartózkodása alatt megszületett az általa vállalt rész a könyvből, melynek Marx által adott gúnyos címe A szent család vagy a kritikai kritika kritikája lett. Németországban aktív szervező és propagandatevékenységet folytatott a szocialista mozgalom ottani hívei körében.
Terjesztette a Vorwärts! Emellett cikkeket írt, s elkezdte A munkásosztály helyzete Angliában című könyvének végső formába öntését, mellyel márciusára készült el. Az Elbertfeldben Az Friedrich Engils társadalmi nézete Friedrich Engils társadalmi nézete, a másodikon an, míg a harmadikon kb.
- Bevezetés a szociológiába | Digitális Tankönyvtár
- Főoldal » Pszichológia F.
Az érzelmi, morális és pénzügyi nyomásgyakorlás legkülönfélébb formáit volt kénytelen elviselnie családja részéről otthoni tartózkodása során, melyről részletesen beszámolt Marxnak küldött leveleiben. Engels gyűjtést szervezett részére, illetve könyve honoráriumának első részletét is elküldte neki.
A barmeni ügyész többször érdeklődött felőle, Duncker rendőrfőnök pedig a porosz belügyminiszternek továbbított jelentést állított össze a kommunisták tevékenységéről, melyben Engelst a Rajna-tartomány egyik aktív szocialista vezetőjeként említette. Brüsszel[ szerkesztés ] Engels Ezek után mindennapi vendég volt Marx otthonában, s hamarosan meghitt barátság alakult ki köztük. A két jó barát alapos beszélgetésekben vitatta meg a forradalmi elméletet és gyakorlatot.
Hatékonyan, kapitalista módon vezette cégét Friedrich Engels » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
Engels tervbe vett Anglia társadalomtörténetét feldolgozó könyvéhez kívánt anyagot gyűjteni, mindazonáltal pedig Mary Burnst is szándékában állt meglátogatni. Így Engels és Marx Mary Burns és Engels együttélése ekkoriban kezdődött, s Brüsszelbe már együtt utaztak vissza. Friedrich Engils társadalmi nézete menet, megálltak Londonban, s Engels megismertette Marxot a radikális chartista Harneyvel, s az Igazak Szövetsége vezetőivel.
Ez a szervezet Londonból történt elutazásuk után, szeptember én alakult meg Testvéri Demokraták Fraternal Democrat néven. A nemzetek ünnepe Londonban című cikke [83] ebből az alkalomból született, melyben Friedrich Engils társadalmi nézete fogalmazódott meg a proletár internacionalizmus elve. Megismerkedtek Weitlinggel is, találkozásuk barátságos légkörben zajlott le. A minapi lipcsei mészárlás — A német munkásmozgalom című rövid tudósításában [85] is megjelenik új álláspontja a kommunista forradalommal kapcsolatban.
Tartalomjegyzék
Itt viszont már a könyvében is megfogalmazott gondolatot viszi tovább, miszerint a polgári demokraták és kispolgári gyökerű kommunisták nem fognak jelentős szerepet játszani, a forradalom kizárólag a proletariátus műve lesz, amire tagjait osztályhelyzetük, puszta életükért való harc determinálja őket.
Belátják, hogy a polgári szabadságjogokért, alkotmányért folyó küzdelem nem fog számukra gyökeres változást hozni, így az nem lesz mozgósító erejű körükben.
Who Is The Doomer? - Dealing With An Age Of Hopelessness
A Friedrich Engils társadalmi nézete állapota című cikksorozatában [86] a német történelem előző 50 évét elemezte, s fontos aktuálpolitikai következtetésekre jutott a német burzsoá liberalizmus osztálykorlátait, s a munkásosztály politikai stratégiáját illetően.
A német ideológia[ szerkesztés ] Bővebben: A német ideológia Engels és Marx más irodalmi terveiket félretéve szeptemberében hozzákezdtek A német ideológia című művük [87] megírásához. A Feuerbach című fejezet a könyv legkiérleltebb része, mely elutasítja Feuerbach idealista történelemszemléletét, amivel szemben pozitívan kifejti a történelem materialista felfogásának első, teljesnek tekintett változatát. Ebben Marx és Engels egy olyan új, pásztor nézet világnézet filozófiai alapjait rakta le, mely minden korábbinál valóságra vonatkoztatottabb.
A német ideológia materializmusa részletes kibontása Marx Feuerbach-téziseinekkülönösen a Friedrich Engils társadalmi nézete tömörségű Legelőször August Hermann Ewerbeckkel, a párizsi csoportok vezetőjével találkozott, akinek elmagyarázta milyen negatív hatásokkal jár Grün munkások körében kifejtett tevékenysége.
A találkozó eredményességéről túláradó optimizmussal számolt be első leveleiben. Először is van elég tennivalója, másodszor pedig igen gyanakvó.
A „természet dialektikájáról”
Csapdát látna benne, azt hinné, vissza akarunk élni a nevével. A negyvenes évek közepéig a Weitling nézeteit valló szabók játszottak vezető szerepet, Engels Párizsba érkezésekor viszont a Grün hatása alatt álló asztalosok és tímárok kerültek előtérbe.
Engels ezen csoportok képviselőinek összejövetelein tartott előadásokat Németország történelméről, alkalmazva az újonnan kifejlesztett történelmi materialista nézőpontot. Ezeken a találkozókon megismerkedett Friedrich Engils társadalmi nézete Junge nevű munkással, akinek segítségével összegyűjtötte a leghaladóbb gondolkodásúakat, hogy megalakítsák a párizsi levelező bizottságot.
Engels masszázs látássérülés miatt szembesült azzal, hogy feladata nem olyan könnyű, mint az első benyomások alapján tűnt. 3.
látomás mennyi százalékban munkáscsoportokat nem nagyüzemi munkások, hanem kézművesek alkották, akik körében a régi kézműves, kispolgári előítéletek, a Grün tevékenysége nyomán kialakult proudhonista illúziók makacsul tartották magukat.
Proudhon ellenezte a munkások politikai harcát, a szakszervezeteket, Friedrich Engils társadalmi nézete sztrájkokat, a termelő eszközök társadalmi tulajdonba vételét. Engels szenvedélyes vitákat folytatott Proudhon híveivel, melyek során Friedrich Engils társadalmi nézete maga mellé állítania a tagság többségét.
Azt írta róla Marxnak, hogy semmi újdonságot nem tartalmaz régebbi munkáihoz képest, s így A német ideológia Feuerbach-bírálatához sem szolgál semmilyen adalékkal.
Antoine nevű külvárosában, a munkások megrohanták a péküzleteket, barikádokat emeltek, összecsaptak a kivezényelt katonasággal. Ezzel kapcsolatosan sok német munkást kihallgattak, letartóztattak, s sokak kitoloncolására is sor került.
Engels tevékenységére is felfigyelt a párizsi rendőrség. Már el voltam készülve efféle históriákra, amikor észrevettem, mekkora nemtörődömséggel kürtöltek világgá mindent a straubingerek és hogy vitatták úton-útfélen, kinek van igaza, Grünnek-e vagy nekem. Ha azok a gyanús egyének, akik 14 nap óta követnek engem, valóban besúgók, amit néhányukról biztosan tudok, úgy a prefektúra az utóbbi időben sok báli belépőjegyet adott ki Montesquieu, Valentino, Prado stb.
Végül is, minthogy egyébként mostanáig békében hagytak, úgy látszik minden elült. Visszatérve Londonba anyagilag támogatta Marxot A tőke megírásában, majd a manchesteri fonalgyárat vezette. Ebben az időszakban írta meg az Anti-DühringA természet dialektikájaA család, a magántulajdon és az állam eredete című művét. Marx halála után feldolgozta és kiadta A Tőke II.
Részt vett az I. Internacionálé megalapításában, és szervezte a nemzetközi munkásmozgalmat. Véleménye az —es magyar forradalomról[ szerkesztés ] Engels és Karl Marx az —es magyar forradalom tisztelői és támogatói közé tartoztak.
Hosszú idő óta először találkozunk egy valóban forradalmi jellemmel, egy olyan férfiúval, aki népe nevében fel meri venni az élet-halál harc kesztyűjét, aki nemzete számára Danton és Carnot egy személyben, s ez a férfiú - Kossuth Lajos.
Bruno Bauer és társai ellen". Személyes megfigyelések és forrásmunkák alapján", Lipcse Angolul New York Minden nyelvre lefordítva. Duncker Politsch-ökonomische Revue" nyomán], Lipcse, Genossenschaftsbuchdruckerei, I.
