Ahogy a látó emberek 30-at látnak

Így látják a világot az állatok Pesthy Gábor Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén tájékozódik környezetében. Az, hogy látunk, és ahogy látunk, több jelenségnek köszönhető: a fénytörésnek, visszaverődésnek, a fény színének. Az élőlények látása sok mindenben különbözik: alakfelismerésben, a színek érzékelésében, felbontásban és a térlátás képességében.

Az utóbbi évek folyamán a kutatók egyre többet tudnak meg az állatok látásáról, és így sok tévhitet is sikerül eloszlatniuk.

Színvakság

Kiderült például, hogy a kutyák és a macskák nem teljesen színvakok, mint korábban gondolták, valamint az is, hogy egyes rákok még a madarak látóképességét is túlszárnyalják.

Nézzük meg a világot az állatok szemével! A fény érzékelésére szolgáló szervek legegyszerűbb formái a látósejtek. Az alacsonyabb fejlettségű állatoknál, például a gyűrűsférgeknél ezek a fényérzékeny sejtek szétszórva helyezkednek el az állat bőrében.

Tartalomjegyzék

A legegyszerűbb esetben még csak a világosság érzékeléséről beszélhetünk. A látószervet akkor nevezhetjük szemnek, ha a látósejtek mellett megjelennek az úgynevezett segédszervek a lencsék, a szemmozgató izmok, stb. Az ilyen szemek már iránylátásra, a még fejlettebbek pedig képlátásra is alkalmasak. A fejlettebb szervezetek látószervét három fő típusba sorolhatjuk: a pontszem, a mozaikszem összetett szem és a hólyagszem.

A pontszem és a mozaikszem az ízeltlábúak látását szolgálja.

A hólyagszem pedig a lábasfejűek és a gerincesek legfejlettebb képlátását teszi lehetővé. A következőkben a világot mozaikszemmel, illetve hólyagszemmel néző állatok közül mutatjuk be a legérdekesebbeket.

Az ízeltlábúak látása A mozaikszem sok önálló szemecskéből, úgynevezett ommatídiumból tevődik össze. Minden szemecskében található egy lencséből és egy kristálykúpból álló fénytörő rész, és a hosszúkás ommatídium belsejében fényérzékeny idegsejtek helyezkednek el. Minél több ommatídiumból áll egy összetett szem, annál élesebb képet lát a gazdája.

Például a hatalmas, kidülledő szemű szitakötők amelyek szemét akár 20 ommatídium alkotja vagy az ájtatos manók által látott kép felbontása már megközelíti egyes gerincesek hólyagszeméét. Az összetett szemek több szempontból túl is szárnyalják a gerincesek szemét.

A legtöbb kezelést mi végeztük Magyarországon: A látott kép csak akkor lesz éles, ha a fénysugarak a látóhártyán egyesülnek. Fénytörési hibák esetén azonban helyzet megváltozik, így a látott kép életlené válik. Rövidlátás esetén a szembe érkező fénysugarak a látóhártya előtt alkotnak fókuszpontot, távollátás esetén pedig a látóhártya mögött egyesülnének.

A legtöbb rovar képes érzékelni az ultraibolya fényt valamint a polarizált fényt is. Előbbinek azért van jelentősége, mert a számunkra egyöntetűen sárgának vagy fehérnek látszó virágok a rovarok szemében különleges mintákkal tarkítottak. Ezek az ultraibolya fényt visszaverő mintázatok szinte leszállópályaként irányítják a virágot beporzó rovarokat a virág bibéje és porzói felé.

• Látás mínusz 3 van
• Így látják a világot az állatok

Egy virág a háziméh szemével. A Így látjuk mi a virágot. B A virág ultraibolya hyperopia az egyik meridiánban. C A virág a méh szemével bejelölve a szemecskék határvonalát.

D A méh agya valószínűleg "eltünteti" a facetták határvonalait A rovarok látásfeldolgozásának másik érdekessége, hogy jóval több egymást gyorsan követő képet tud elkülöníteni, mint a gerincesek, így az ember.

Ez a hatalmas képfeldolgozási sebesség a gyors repülésükhöz és a zsákmányszerzéshez nélkülözhetetlen.

Fénytörési hibák: rövidlátás, távollátás, asztigmia (cylinderesség)

Sáskarákok: az összetett szem csúcsa Bármilyen kiváló is a szitakötő szeme az ízeltlábúak között, egy állatcsoporté még ezt is túlszárnyalja. A sáskarákok Stomatopoda látása több kutató szerint felülmúlja még a kitűnő látású madarakét is.

Kezdjük azon, hogy a testükhöz mérten hatalmas méretű a szemük - hasonló arányokkal a miénk akkora lenne, mint egy futball-labda. A szemükben ezen kívül több mint tízféle színérzékelő receptor található a miénkben csak három.

Ez azt jelenti, hogy sokkal több színt különböztetnek meg, mint mi, és a számunkra láthatatlan hullámhosszakból is rengeteg információt szereznek.

Fénytörési hibák: rövidlátás, távollátás, asztigmia (cylinderesség)

A polarizált fényt is érzékelik, amely rendkívül hasznos a víz alatti világukban. Ez a képességük nem csak a kontrasztot növeli meg, de a sáskarákok látják az átlátszó, szinte láthatatlan élőlényeket is, valamint észlelik a halak pikkelyeiről visszaverődő fényt is.

A polarizált fény érzékelése azt is lehetővé teszi számukra, hogy "lássák" a holdfázisokat, és előre ahogy a látó emberek 30-at látnak az apály és a dagály időpontját. Egy sáskarák szeme közelről A szem felépítése is különleges.

Minden szem három részre különül, amely lehetővé teszi a sáskarákok számára, hogy ugyanazt a tárgyat egyszerre háromféleképpen lássák, és mindezt csupán egy szem használatával. A gerinceseknek "csak" binokuláris két szemmel való látásuk van. Mi, emberek el sem tudjuk képzelni, milyen térélményt nyújthat a sáskarákok szemenkénti trinokuláris látása a térlátás alapfeltétele a látómezők részbeni átfedése. A két összetett szem ráadásul egymástól függetlenül mozgatható nyélen ül.

Csupa hasznos

Ez lehetővé teszi, hogy gyors, irányított ugrásokkal követhessenek bármilyen mozgást. Hólyagszem A legfejlettebb szem a lábasfejűeknél és a gerinceseknél megtalálható hólyagszem. Alapfelépítése minden állatnál azonos. Megtalálható benne a szembe jutó fényerősséget szabályozó szivárványhártya melynek nyílása a pupillaaz eltérő távolságra fókuszálást ahogy a látó emberek 30-at látnak tevő lencse, valamint a fényérzékelő sejtekből álló retina, amelyre a környezet fordított képe vetül.

A szemgolyóban található érhártya teszi lehetővé a szerv vérellátását.

Hazudnak, vagy tényleg látják a jövőt?

Az ideghártyában retinában helyezkednek el a jelfogók receptorok : a csapok és a pálcikák. A pálcikák a fényt és a sötétséget különböztetik meg, míg a csapok színérzékenyek.

A hólyagszem - elvben - tökéletes képalkotásra képes, ennek ellenére a különböző állatcsoportok között, sőt még a csoportokon belül is jelentős különbségek lehetnek például a képalkotás élessége vagy a színlátás között. A halak zöme például erősen rövidlátó.

• A nyelvtanárként dolgozó doktorjelöltek maguk is érintettek a témában - Mária vak, Rita gyengénlátó.
• A szem nem lesz elegem a látásból
• A színlátás zavarai – Wikipédia
• Frissítve:
• Higany a látáshoz
• Március
• 3-4 típusú látásromlás
• A látás fejlődése - Mit látnak a gyerekek?

A pontyalkatúak csak a tőlük centiméterre lévő tárgyakat látják élesen, míg a porcos halaknak cápák, ráják nincs színlátásuk. A csontos halaknál változatos a helyzet. Egyes porcos halak színvakok, míg mások, például a korallszirti halak színlátása még az emberén is túltesz. A közelmúltban állapították meg a kutatók, hogy a korallszirti halak vagy korallsügérek az ultraibolya mintázat alapján ismerik fel fajtársaikat.