A látás értéke a tanulás szempontjából


Kovács L. A tanulás pedagógiai értelmezései Talán a legegyszerűbb elképzelés szerint a kész, már nyelvileg megformált ismereteket a nyelv segítségével adjuk át a tanulóknak. Hívhatjuk ezt az ismeretátadás paradigmájának is.

A lényeg, hogy amiről tanulunk, azzal nem vagyunk közvetlen kapcsolatban, hanem csak annak nyelvi leírásával. A szemléltetés pedagógiájában alapvetően a látás értéke a tanulás szempontjából felfogás érvényesül, de azért az alap ugyanaz.

A közvetítés kiindulópontja nem egy előre előállított tudásrendszer, hanem maga a valóság. Ebben a pedagógiában a megismerési folyamatról alkotott kép lényege, hogy a tapasztalatainkból, a tanulás tárgyával való közvetlen kapcsolatok segítségével tanulunk. A közvetítők az ingerek. A látás, a hallás és a többi érzékelési folyamat játsszák a döntő szerepeket a tanulásban. A tudásközvetítés paradigmájának harmadik formáját alkalmazza a cselekvés pedagógiája. Szinte már le se kellene írnunk, talán annyira kitalálható az előző kettőből és a nevéből is: itt a közvetítésben a cselekvés játssza a döntő szerepet.

Képviselői ezt a pedagógiát azért tartják magasabb rendűnek minden megelőző pedagógiai elképzelésnél, mert benne nem csak és nem is elsősorban az ismeretek nyelvi átadása, nem is csak a szemléltetés a lényeg, hanem az, a látás értéke a tanulás szempontjából a tanuló maga tevékenykedik.

Azt vallják, hogy a tanuló öntevékenysége vezet a tanuláshoz, vagy maga a tanulás. A konstruktivista pedagógia alaptétele, hogy a tanuló ember nem átveszi a tudást, a tudás nem közvetítődik, hanem a tudást a tanuló ember maga hozza létre, maga konstruálja magában Glasersfeld,; Nahalka, A konstruktivista pedagógia azt tartja, hogy az ember minden őt ért hatást értelmez, az értelmezés alapján formálja az agy a saját rendszerét.

Pszichológiai nézőpontok a tanulásról A pszichológia tudományán belül a tanulásra vonatkozóan ma különböző irányzatokat különböztethetünk meg: A biológiai irányzat képviselői a tanulást idegrendszeri változásként értelmezik, és elsősorban azzal foglalkoznak, hogy a tanulás folyamatát a sejtek közötti kapcsolatokban ragadják meg.

A behavoristák a tanulást a viselkedés megváltozásának tekintik, a környezetből származó ingerekre adott válaszként kezelik, és viszonylag keveset hogyan lehet megérteni a látást dioptriával a belső történésekkel.

hiperopia következik be

A kognitív pszichológusok a behavioristákkal szemben a mentális propolisz és látás koncentrálnak, amikor a tanulás folyamatáról igyekeznek elméleteket alkotni.

A pszichoanalitikus irányzat a tanulásnak elsősorban a személyiségfejlődésben betöltött szerepére kíváncsi. A fenomenológiai irányzat képviselői — a pszichoanalízishez hasonlóan — nem sokat foglalkoznak az iskolai tanulással, sokkal inkább a személyiség kiteljesedésével, a személyiséget ösztönző tényezőkkel motivációkkal és az önmegvalósítással. A tanulással kapcsolatban elsősorban az iskolai konfliktushelyzetek vereségmentes megoldása és a tanári szerep átalakulása érdekli őket.

A tanulás, mint ismeretek elsajátítása Fontos! Az újkori pszichológia első képviselői filozófusok voltak, az empirizmus képviselői John Locke, George Berkeley stb. Asszociációnak, azaz képzettársításnak tekintették azt a kapcsolatot, amely az érzékelés ingerei és az ennek eredményeként megjelenő tapasztalat között a tanulás során kialakul.

A tanulást asszociációképzésnek tekintő pszichológusok elgondolásában fontos momentum volt, hogy a tanulást belső, tapasztalati-gondolati törvényszerűségekkel próbálták leírni.

Nem nehéz belátnunk, hogy a tanulás során kapcsolatokat alakítunk ki két vagy több dolog között. Az asszociációs elképzelést igyekezett továbbfejleszteni a A behaviorista pszichológusok úgy gondolták, hogy a tanulás folyamata egyszerűen leírható a környezeti ingerek például az oroszlán látványa és az egyén rájuk adott válasza pl. A tanulás a látás értéke a tanulás szempontjából értelmezése szempontjából épp ez a rendszerszemlélet az, amely fontos lehet számunkra. A tanulás során ugyanis fontos, hogy elemezni tudjuk saját tevékenységünket: megtanuljuk, hogy milyen tanulási módszerek, szokások milyen eredményhez vezetnek.

Saját tanulásunk elemzésében fontos tehát, hogy megvizsgáljuk, az, amit befektetünk input milyen eredményekhez output vezet. A behaviorizmussal egyidejűleg jelent meg a pszichológiában az alaklélektan, amely a behaviorizmussal szemben éppen a belső, mentális történések szerepét emelte ki a tanulási folyamatban. Míg tehát a behaviorizmus a tanulási folyamatot elemekre igyekszik bontani a rendszer megértése érdekébenaddig az alaklélektan az észlelésben és a tanulásban is az egészlegességet kívánja hangsúlyozni.

Az alaklélektan képviselői elsőként hívták fel a figyelmet az értelmes tanulás jelentőségére, arra, hogy a tanulásban bonyolult, gyakran elemeire nem bontható gondolkodási folyamatok —mint a belátás és a megértés—, vesznek részt. Ezért van az, hogy ha magolunk, és csak az egyes információk közötti kapcsolatokat tanuljuk meg, és azok jellegével, ok-okozati stb.

A kognitív iskola képviselői a megismerést mentális reprezentációk, fogalmak és műveletek, illetve ezek kapcsolatainak kialakulásaként értelmezték.

A kognitív pszichológiai szemlélet értelmében a tanulás a számítógépek működéséhez hasonló rendszerben történik, és az információkkal való a látás értéke a tanulás szempontjából folyamataként értelmezhető. A tanulás, mint információfeldolgozás A kognitív pszichológia a tanulást információ-feldolgozásként értelmezi, az idegrendszert pedig információ-feldolgozó rendszernek tekinti. A tanulás információ-feldolgozásként való megközelítése rendszerbe foglalja az információval való műveleteket, legegyszerűbb formában az alábbi modell szerint: 1.

A tanulás, mint az információfeldolgozás egy lehetséges modellje Tanulásunk során az információ, különböző állomásokon halad keresztül, amíg hosszú időre megjegyezzük. Első lépésben érzékelnünk kell az információkat —ezt jelzi az 1-es nyíl —, majd a beérkező nagyon sok információ közül érzékelő rendszerünk eldönti, hogy mi az, ami a látás értéke a tanulás szempontjából közül a tanulás szempontjából jelentős számunkra.

Ez a figyelem folyamata, tehát amikor eldől, hogy az adott helyzetben mely információk bírnak fontossággal. Amelyek az aktuális tevékenység szempontjából nem jelentősek az érzékelés egy alacsonyabb szintjén kerülnek feldolgozásra, és idővel elhalványulnak—ezt a látás értéke a tanulás szempontjából a 2-es nyíl.

Az információk egy része, maximum 20 másodpercig tárolódik, mielőtt továbbítódna a hosszú távú emlékezeti tárba 5-ös nyílmás részük pedig kiszorul a feldolgozási folyamatból 4-es nyíl. A felejtés itt elsősorban azért történik, mert a sok fontos információ közül csak néhányat tudunk rövid távú memóriánkban megőrizni. Szemben a figyelemmel, amikor még csak az információk automatikus kiemelése folyik. A hosszú távú memóriában sokkal bonyolultabb folyamatok zajlanak, mint az előző két memóriatárban; itt történik a tulajdonképpeni információraktározás.

A hosszú távú memóriába csak a rövid távú memórián át juthat az információ 5-ös nyíltehát csak azután, hogy valamilyen módszerrel egy időre az emlékezetünkbe véstük.

4. fejezet

Az információ hosszú távú memóriában való megőrzéshez is bizonyos módszerek alkalmazása szükséges. Az információk hosszú távú raktározása elsősorban attól függ, hogy hogyan kódoltuk, milyen módszert használtunk az adott információk bevésésére pl. Itt tehát különösen fontos lehet a rendszerezés, hogy milyen tematikus egységeket azonosítunk a szövegben, az egyes alfejezetekhez, altémákhoz milyen kulcsszavakat tudunk társítani stb.

Az ismételgetés a hosszú távú memória szempontjából is nélkülözhetetlen, mivel a felejtés valószínűsége a megjegyzés óta eltelt idő függvényében rohamosan csökken 1.

További, az emlékezet működését támogató technika lehet a szervezés, amelynek során saját magunk alakítunk ki jelentés-teljes kapcsolatokat a megtanulandó információk között, vagy az értelmes kapcsolatok kialakítása, amellyel a korábbi ismereteinkhez igyekszünk illeszteni az új információkat.

Az információfeldolgozás egyes állomásai között nem csak egyirányú kapcsolat van, hiszen a rövid és hosszú távú emlékezet maga is hatást gyakorol az információfeldolgozásra. Ezek visszacsatolásként jelennek meg a tanulás információfeldolgozási modelljében. Nem nehéz megértenünk, hogy amit egyszer megtanultunk, tehát már a hosszú távú memóriánkban tároltunk, befolyásolja, hogy az új információkat hogyan dolgozzuk fel 7-es és 8-as nyíl.

A hosszú távú memória, tehát a korábban már elraktározott ismereteink hatást gyakorolnak arra, hogy hogyan érzékeljük környezetünket, és mi az, ami a látás értéke a tanulás szempontjából adott helyzetben a figyelem középpontjába kerül.

A hosszú távú emlékezet ezen kívül a rövid távú memória működését is befolyásolja 8-as nyílhiszen az előzetes tudásunknak szerepe van abban is, hogy az új információkat hogyan illesztjük a korábban már megtanultakhoz. Vegyük észre, hogy a tanulás információfeldolgozási modellje rendszerben gondolkodik a tanulásról: bemeneti és kimeneti egységek, valamint különböző elágazások, visszacsatolások beépítésével —szabályozott rendszerként- írja le az ismeretek elsajátításának folyamatát. Ez is igazolni látszik, amit a tanulás fogalmáról már az előzőekben megállapítottunk, hogy a tanulás egy rendszerben bekövetkező, hosszabb távon ható, adaptív változásnak tekinthető 1.

Képes teszt a megfigyelőképességedről. Szóról szóra tanulás. Sokan így definiálják a tanulást. Úgy lehet bebizonyítani, hogy valaki megértett-e valamit, hogy el tudja-e mondani a saját szavaival, a tankönyv szavaitól elszakadva. Raktározás: A memorizálással elsajátított ismeretekre jellemző a rövid távú memóriában történő raktározás, míg a hosszú távú memóriában raktározott ismeretek esetében nagyobb biztonsággal beszélhetünk arról, hogy megtörtént a megértés, az összefüggések észrevétele, az ismeretek összekapcsolása.

Alkalmazás: Ha a tanulók képesek alkalmazni a tanultakat, az alkalmazás a tudást és a felhasználást köti össze, a megértett tudás későbbi felhasználására nagyobb lehetőségeink vannak.

a látás értéke a tanulás szempontjából mi a harmadik látvány

A három mozzanat kölcsönhatásban van egymással. A megértés nélküli memorizálás rontja a hatékony raktározás, későbbi felhasználás, alkalmazás esélyeit, de ha a memorizálás a megértéssel együtt történik, akkor hatékonyabb emlékezeti tárolásra van lehetőség, és így könnyebben hozzáférhető és felidézhető az ismeret. Vagyis a különbség nemcsak a memorizálás és a megértés közötti különbségben rejlik, hanem a felidézés és a megértés céljából történő memorizálás között Marton, Az aktív értelmi tevékenységeken alapuló értelem-gazdag tanulás nagyobb erőfeszítést igényel a tanulótól, mélyebb szinten történik, mivel az ismeretek megértése és a kapcsolatok feltárása időigényes, míg egy szöveg szó szerinti memorizálása gyorsabban történhet, nem igényel utánajárást, kutatómunkát.

a látás értéke a tanulás szempontjából

A tanuló egyszerűen befogadja az ismereteket, megtanulja, de az nem válik a kognitív struktúra aktív részévé. Az értelem-gazdag tanulás előnye ezzel szemben az, hogy a megszerzett ismereteket hosszabb ideig fel is tudjuk idézni, hatékonyabban tudjuk használni. Marton és munkatársai ben Mugler—Landbeck Az egyik dimenzió a látás értéke a tanulás szempontjából az előrehaladást, gyarapodást, rejtvények és látomás. Ennek mentén történik az információ felvétel és feldolgozás.

A másik dimenzió a tanulás mélységére vonatkozik, arra, hogy a tanulók különböző mélységben élik át a tanulást. Eszerint a tanulók a a tanulás során a memóriába visznek szavakat; b majd a memóriában az információknak értelmet, jelentést adnak, az emlékezetre fókuszálva; c a következő lépésben már megvalósul a szavakra történő emlékezés, a tanulás megértést jelent, az értelemről szól; d végül a tanulók képesek a szavak, a tanultak reprodukciójára, a megértésen túl lehetővé válik a tanultak használata.

A szavak megtanulása, a rájuk való emlékezés és a használat során történő reprodukciójuk időbeli folyamat.

a látás értéke a tanulás szempontjából hogyan alakul a látás

A cél az lenne, hogy az ismeretek a hosszú távú memóriába kerüljenek, és ott sok kapcsolódási pontot kiépítve hozzáférhetővé váljanak. A hozzáférést pedig nagymértékben könnyíti, ha a tudáselemek értelem gazdag kapcsolatban állnak egymással. A hosszú távú memóriában az információ tárolása egészséges embernél legtöbbször majdnem tökéletes. A felejtést általában nem a tárolás, hanem a felidézés hibái okozzák. Ezek legtöbbször olyan gátlást jelentenek, amely korlátozza az emlék előhívását.

Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből

A felejtést okozó gátlások több fajtáját ismerjük. Az affektív gátlás akkor következik be, amikor az agyműködés felfokozott, maga az agy erős izgalmi állapotban van. Ez a helyzet mind a közvetlenül megelőző, mind a közvetlenül követő tanulási tevékenységre hatással van.

A visszaható gátlás. Ha két különböző vagy hasonló tananyagot közvetlenül egymás után tanulunk meg, akkor az elsőből kevesebbre emlékszünk, mint a másodikból. Ennek az az oka, hogy az első tanulási szakasz még zajló posztmentális folyamatait megzavarja a második tanulási szakasz, ezért a bevésés kevésbé lesz hatékony. Ehhez hasonló, ám gyengébb hatású az előreható gátlás, amely során a korábban tanultak zavarják meg a később tanultakhoz kötődő agyi folyamatokat.

A tapasztalatok szerint két tananyag egymástól független, eltérő napokon történő tanulása mindkettő szempontjából hatékonyabb, mint az egymást követő, azonos napon. Ranschburg-féle gátlás, amely azt a tételt fogalmazza meg, hogy két tananyag annál inkább zavarja egymást, minél több közöttük a hasonlóság. Ennek az az oka, hogy a hasonló elemek hasonló agyi folyamatokat indítanak el, így jobban zavarják egymást, mint a távolabbiak. Az ekfóriás gátlás akkor fejti ki a hatását, amikor például a vizsga előtt még gyorsan meg kell tanulnunk egy ismeretlen fejezetet, képletet.

A tanulás, mint információ felvevő-feldolgozó és előhívó folyamat

A frissen tanultak ugyanis gátolják a régebbi ismeretek felidézését. Vegyük észre, hogy a tanulás információ-feldolgozási modellje rendszerben gondolkodik a tanulásról: bemeneti és kimeneti egységek, valamint különböző elágazások, visszacsatolások beépítésével írja le az ismeretek elsajátításának folyamatát.

Ez is igazolni látszik, amit a tanulás fogalmáról már az előzőekben megállapítottunk, hogy a tanulás egy rendszerben bekövetkező, hosszabb távon ható, adaptív változásnak tekinthető.

a látás csökkenti a rövidlátást myopia tabletták

Amennyiben a serdülőkort a háta mögött hagyó fiatal érettségi után is tovább tanul, a korábban tapasztalt általános- és középiskolai elvárásoktól gyökeresen eltérő követelményekkel találja magát szemben. Gondoljunk csak arra, hogy a tanulási tevékenység időbeosztása hogyan alakul át a felsőoktatásban!

Ez az időbeli átstrukturálódás, az olyan új tanulási formák, mint például a szeminárium vagy a projekt-team munka, az ellenőrzéseknek, értékeléseknek a korábbiaktól eltérő módszerei mind fejlettebb tanulásirányítási képességeket igényelnek, illetve azok fejlesztésére ösztönzik a hallgatót.

  1. A: kacsa, liba, vadász B: kacsa, liba, vadász, erdő Folytassák a játékot egészen addig, amíg az egyik játékos a második nekirugaszkodásra sem tudja a szavakat hibátlanul felsorolni!
  2. Ideges látás
  3. Csepp a látás javítása érdekében 50 után

Manapság a felnőttkori tanulás a társadalom, a munka világa által támasztott új elvárásokra adott, többé-kevésbé önfejlesztésre irányuló reakcióvá vált. Fontos tudnunk, hogy a tanuláshoz szükséges kognitív és metakognitív képességek és készségek nem romlanak az életkor előre haladtával, ugyanis egészen az időskorig egyforma mértékben fejleszthetők, illetve tarthatók szinten.

A tanulás tanítása, tanulása

Ez jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a felnőttek munkaképes koruk végéig képesek maradnak az önfejlesztésre és a tanulásra. Az agy leképezése során kiderült, hogy mind az agytérfogat a látás értéke a tanulás szempontjából, mind a myelinisatio az idegi csatlakozások érési folyamata a serdülőkorban és még a felnőttkor elején éves életkor is folytatódik. Egy granadai fórum során José-Manuel Rodriguez-Ferrer felvetett egy hipotézist. Ebben azt az alternatívát kínálta fel a serdülők és a fiatal felnőttek előtt álló egyes nehézségek megértéséhez, hogy a pszichológiai érettséget a prefrontális kéreg érettségével kell összevetni, vagyis a serdülők tipikus szociális, viselkedési és pszichológiai jellemzőit nem néhány lehetséges hormonális anyagnak kell tulajdonítani.

Állítása az agy olyan leképezési adatain alapul, amelyek szerint a prefrontális kéreg még a évesek korcsoportjában is lassan válik éretté.

A második fórumot Granadában Spanyolország tartották Az emberi tanulás eredményei egy biológiai szempontokból is vizsgálható szervben, az agyban jönnek létre.

A reprezentáció — egyszerűen fogalmazva — az a forma, amelyben a tudás az agyunkban tárolva van. Tudjuk, hogy valamilyen módon az a látás értéke a tanulás szempontjából egymás közötti kapcsolataiban van kódolva a tudás, és ebből következően az agysejtek közötti kapcsolatok hosszabb távra szóló, adaptív megváltozása a tanulás.

Az ismeretátadás tanulási a látás értéke a tanulás szempontjából szerint, amiről tanulunk, azzal nem vagyunk közvetlen kapcsolatban, hanem csak annak nyelvi leírásával.

A szemléltetés pedagógiájában a megismerési folyamatról a látás értéke a tanulás szempontjából kép lényege, hogy a tapasztalatainkból, a tanulás tárgyával való közvetlen kapcsolatok a látás értéke a tanulás szempontjából tanulunk. A konstruktivista pedagógia alaptétele, hogy a tanuló ember nem átveszi a tudást, a tudás nem közvetítődik, hanem a tudást a tanuló ember maga hozza létre, maga konstruálja magában.

a látás értéke a tanulás szempontjából homályos látás sötétben

A pszichológia tudományán belül is ma különböző irányzatokat különböztethetünk meg a tanulásra vonatkozóan biológiai, behaviorista, kognitív, pszichoanalitikus, fenomenológiai.