A látás észlelés,


Típusok[ a látás észlelés ] A tudatosságnak két típusát különböztetjük meg, amelyek jelentős vonatkozásban vannak az észleléssel: az érzékelhető valamely a látás észlelés, mely észlelhető és fizikai és a pszichológiai típus.

Navigációs menü

A különbséget minden "látó" ember képes egyszerűen bizonyítani szemének kinyitásával a látás észlelés mi befolyásolhatja a látást olyan szenzoros modalitás nélkül, mint a látás, az érzékelt tudatosság gondolata hiányzik.

A jelenlevő tudatos, teljes és gazdag érzékelés által, mint a látás, összehasonlítás alapján semmi sincs jelen, ha az érzékek nem működnek, mint például amikor be van csukva a szemünk. Ezen szabályt alkalmazva megérthető, hogy az esetek mérhetetlen többségében a logikai megoldást az egyszerű emberi érzékelésen keresztül érjük el.

10 igazi angyal

Az aktív percepció elmélete az érzéki csalódás illúzió kutatása során is felmerült, különösen Richard L. Gregory munkálatai folyamán. Észlelés és valóság[ szerkesztés ] A vizuális észlelés esetében néhány ember képes látni az észlelt változást "lelki szemei előtt".

ha gyenge látás mi fejleszti a látást

Az "esemplastic" a fantázia képessége jellegét már kimutatták kísérletekkel: egy homályos kép többféle értelmezésével a perceptuális síkon. Jerome Bruner és Mary A látás észlelés homályos, kétértelmű képek ingerként való alkalmazásával akadályozták a közvetlen észlelést vizsgálataik során.

Kísérleti alanyaiknak folyamatos leírást kellett adniuk élesítés folyamata során a diákról. Érdekes, hogy a leírások meglehetősen pontatlanok voltak eleinte például egy földkupacot csokoládéfagylaltnak néztek. A "Vajon a pohár félig üres, vagy félig tele van? Ahogyan egy tárgy megfigyelése többféle a látás észlelés is adhat, ugyanúgy érzékelhetjük annak hiányát is.

Ha az észlelés során a személynek nincsen tapasztalata az adott tárgyhoz kapcsolódóan vagy nem fontos számáraszó szerint nem észleli azt. Az észlelés, mint folyamat az emberi látásnál már rutinosan működik. Amikor az ember egy olyan fogalommal találkozik, amelyről már előre kialakított koncepcióval rendelkezik, képes szabályozni, hogy az adott fogalmat, tárgyat észrevegye-e, vagy se.

Ezen problémával találkozhatunk abban az esetben, amikor képtelenek vagyunk az új információ megértésére, csupán amiatt, mert nem tudunk elvonatkoztatni korábbi ismereteinktől, tapasztalatainktól.

Mivel az emberi elme képes az általa újonnan felfedezett dolog megfontolására, kreál magának egy új "igazságot", "valóságot" azzal kapcsolatban. Mikor nem értünk valamit, akkor az elménk megpróbálja az új információt egy már korábban megélt eseményhez, tárgyhoz, gondolatkörhöz kötni, és egy új "szabályt" létrehozni, és azokhoz szorosan hozzákapcsolni.

A pávaszem pillangók például, melyek szárnyai egy ragadozó szeméhez hasonlítanak könnyen becsapják az állatokat álcázási képességeikkel.

intézkedések a látás javítására

Az érzékcsalódás nem befolyásolható a látás esetében. Ez azt jelenti, hogy az érzékek önmagukban nem képesek egy egyedülálló világ leírására. A mentális modell szerepe az érzékek gazdagítása. Az elmélet különböző típusai az észlelés ökológiai megközelítéséből adódnak James J. Gibson foglalkozott ezzel a témával.

Gibson elutasította az ingerszegénység gondolatát, miszerint az észlelés az érzékekben alapozódik. Ehelyett megvizsgálta, hogy az észlelési rendszerben hol van jelen az információ.

Ha az érzékleteket aszerint osztályozzuk, hogy a tárgyról, eseményről milyen távolságból szerezhetünk információt, közeli és távoli érzékleteket tudunk megkülönböztetni. A látás az utóbbiak közé tartozik.

A világ leképezése és a valós világ közti arány Ebből az következik, hogy az érzékelést nem kell gazdagítani, direkt jelenség. Az észlelést, mint aktív folyamatot, erőteljesen támogatta J.

Ez az aktív folyamat irányítja cselekvést, és ez még több cselekvésre ingerelhet. Például ha már korábban észleltünk egy tárgyat, egy későbbi alkalommal eldönthetjük, hogy megközelítsük, vagy elkerüljük. Az előre kialakult vélemények képesek befolyásolni azt, miképp látjuk a világot. Tehát a cselekvés minden esetben attól függ, hogy mit észleltünk. Például egy klasszikus kísérlet rámutat a lassabb reakcióidőre és a pontatlanabb válaszok lehetőségének meglétére. Jerome Bruner kártyafigurákkal végzett kísérletet.

Egy pakli kártyában felcserélte a szimbólumok színeit például a látás észlelés pikket és fekete szívetés megfigyelték, hogy mennyi expozíciós időre van szüksége az alanynak a hiba felfedezésére. Az alaklélektan Gestalt-pszichológia ezzel, ennek zavaraival foglalkozik. A figura és háttér felcserélhető bizonyos esetekben. Így az összefüggés kontextus az előzetes tudás - befolyásolja a felismerést, azonosítást lokalizációt.

Az alulról fel folyamat - ösztönös, kiváltott input irányított. Látszólagos mozgás: A retinán állókép keletkezik, melyet mozgóképként észlelünk.

1.1. Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok

A lassított felvétel; gyorsított felvétel mozgás-elemző eljárás: észlelésünkhöz igazít eseményeket. Például sokszor az embernek át kell fürkésznie a környezetet, hogy megtalálja a kívánt tárgyat.

Hasonlóképpen ha azt szeretnénk, hogy egy gyenge hang hallható legyen, sokszor fülünket a hang irányába kell fordítanunk. Ezek a példák rámutatnak arra, hogy maga az észlelés aktív folyamat. Attól függően, hogy az észlelés tárgya milyen közel van az észlelőhöz, az észlelés érdekes különbségeket tesz a különböző érzékszervek között. Az érintés és az ízlelés a szaglást is ide sorolhatjuk modalitásának például a közeli érzékelésben van fontos szerepe, míg a látás és a hallás távoli érzékelésnek minősül.

Az utóbbi két érzékszerv feladata, hogy helyettesítse a látás észlelés helyváltoztatást környezetünk megismerésekor. Gibson korábbi munkájából ered az az ökológiai megközelítés, mely szerint az "észlelés a cselekvésben" az észlelés vele járója a cselekvés folyamata; enélkül értelmetlen, cselekvés nélkül a percepció pedig céltalan lenne. A cselekvés egyaránt igényli az érzékelést és a látás észlelés mozdulatot; az észlelést és mozgást pedig úgy lehetne leírni, mint "az érme két oldalát", ahol maga az érme az akció.

Gibson abból a feltevésből indult ki, hogy egyes dolgok, amelyeket "invariánsoknak", állandóknak hívott, már léteznek a való világban, és az észlelési folyamatok rájuk irányulnak.

Percepció – a látás folyamatai

A látás észlelés nézet, amely konstruktivizmus olyan filozófusok által tartva, mint Ernst von Glasersfeld néven ismert, úgy értelmezi a percepció és a cselekvés folyamatos kiigazítását, mint ami pontosan megállapítja az entitást ezért nagyon messze van az állandótól.

A teória szerint a tau információ, vagy a "time-to goal" információ alapvető "érzék" az érzékelésben. Az észlelés biológiai megközelítései[ szerkesztés ] Az észlelés és a biológiai eredmények egymásnak való megfeleltetésére különböző eljárásokat alakítottak ki egyes kutatók.

Eljárások[ szerkesztés ] A kiváltott potenciált KP vizsgáló eljárás az inger által kiváltott elektromos agyi aktivitás vizsgálatát jelenti. A kísérleti személy hajas fejbőrére ragasztott elektródák segítségével mért agyi tevékenységet kiváltott potenciálnak KP nevezzük.

röplabda és rövidlátás önvizsgálati teszt

A nagyobb területek feletti mintavétel lehetővé teszi a különböző elektromos tevékenységek összehasonlítását, amelyeket az agy eltérő területein vált ki az inger. Példák[ szerkesztés ] N1 szelektív figyelmi folyamat következtében kimutatható potenciál: A kísérleti személy mindkét fülébe fülhallgatón keresztül hangingereket kap. A látás észlelés instrukció utasításhogy csak a bal fülébe érkező rövid hangingerekre figyeljen, és számolja meg, hogy 3 perc alatt hány ilyen ingert hogyan lehet a rövidlátást gyorsan javítani. A figyelt fülében az N1 hullám jóval nagyobb amplitúdójú lesz, mint a másik fülében.

Ez a növekedés a szelektív figyelmi folyamatok következménye. Össze-nem-illési negativitás: Ha a fenti kísérletet megváltoztatjuk úgy, hogy a figyelt fülbe ritkán, a többitől eltérő deviáns hangot adunk, akkor egy ms latenciájú lappangó negatív komponenst figyelhetünk meg N2a.

N hullám: Ha szemantikailag nem odaillő szó áll a mondat végén, így értelmetlenné téve az egész mondatot, akkor az oda nem illő szó, mint a látás észlelés, egy ms-os latenciájú negatív potenciál rögzítő. CNV contingent negtive variation : Ez a komponens akkor jeletkezik, amikor nem egy, hanem két ingerre kell figyelnie a kísérleti személynek.

Az első inger figyelmeztető inger után egy kis idő elteltvével jelenik meg a második felszólító ingerami egy feladat elvégzésére szólít fel. A két inger között egy negatív polaritású potenciál figyelhető meg, ami a látás észlelés várakozás, és a feladatra való felkészülés folyamatával hozható összefüggésbe. Az agyletapogató brain-scan eljárások közé sorolhatjuk az egyik legjobban ismert technikát, a CT-t komputertomográfia-számítógépes rétegfelvételamely részletes információt ad az agy szerkezetéről; illetve a legfontosabb agyletapogató módszer a PET pozitronemissziós tomográfiamely az agyterületek közötti eltérő anyagcsere-folyamatokat fedi föl.