Wwii másodlagos látvány. Call of Duty: Infinite Warfare teszt


A es éveket egyértelműen a II.

Visszatérés a II. Világháborúba

Legalább három kiemelkedő akciójáték is született a témában, melyek az ezredforduló utáni LAN-partykat és esport eseményeket meghatározták: a Medal of Honor, a Battlefield és a Call of Wwii másodlagos látvány. A Medal of Honor sajnálatos módon a két legutóbbi, modern hadviselést bemutató epizód után egyelőre eltűnt a süllyesztőben, a Battlefield-sorozat főszereplője pedig mostanában az I.

A Call of Duty-széria is gyakorlatilag eljutott a kifáradás határáig, hiszen majdnem 10 éven át a kortárs, illetve a futurisztikus hadviseléssel foglalkoztak a fejlesztők, a legutóbbi epizódra pedig elég sokan húzták már a szájukat.

Ezt az Activision is észrevette, és a kiadó úgy döntött, vissza kell térni a gyökerekhez. Ha már a wwii másodlagos látvány Call of Duty eredetileg számítógépekre jelent meg, lássuk, a legújabb II. Elit alakulat átlagos bakákkal Az évek során a Call of Duty-játékok borsos árát csak azért voltunk képesek megbocsátani az Activisionnek, mert a tartalmas és rendkívül élvezetes többjátékos mód miatt igen sokáig akár több száz óráig el lehetett lenni a CoD-okkal.

Az elit alakulat

Ennek ellenére sokan szerettük az egyjátékos kampányt is, mely a legelső Call of Dutytól kezdve rövid, de rendkívül intenzív, filmszerű játékmenetéről volt híres.

Sőt, az első rész legemlékezetesebb hadjárata éppen a szovjet volt, mely a játékban zseniálisan megkomponált sztálingrádi ütközettel indult. A szovjet hadjárat segített átérezni, mit is jelentett az őrült Sztálin mondása, miszerint a Vörös Hadseregben nagyobb bátorság kell a visszavonuláshoz, mint az előretöréshez. Mint már a PS4-tesztben is említettük, ezúttal ez a lehetőség elmarad.

Wrex - albaeskuvo.hu user profil - Aktivitás

A Sledgehammer koncepciója ugyanis kezdettől fogva az volt, hogy egy sokkal személyesebb és minőségi történettel rendelkező kampányt dolgozzon ki, melyben az egyszerű közkatona szemszögéből éljük át a háború poklát.

Az előzetesek pedig nagyon biztatók voltak annak ellenére, látássérült emberek testnevelésea normandiai partraszállás és az Azonban a sztori és az egyjátékos küldetéssorozat számomra összességében csalódás volt, még akkor is, ha alapvetően tényleg erősebbek a karakterek az előző epizódokhoz képest. Csapatában szintén ismerős karaktertípusokra lelhetünk, köztük a laza és bátor Robert Zussmannal, Red barátjával, és William Pierson őrnaggyal, az aktuális keményfiúval.

  • TESZT: Call of Duty: WWII (PC)
  • Wrex
  • Call of Duty: Infinite Warfare teszt | Game Channel

Az ő menetelésüket kísérjük végig az Omaha partszakasztól az Ardenneken át a Rajna-folyóig. Sajnos az említett főszereplők közül igazából Pierson érdekes valamennyire, a többiek mind wwii másodlagos látvány gúnyos ember, akik ugyan ezúttal tényleg nem szuperkatonák, de nem is különösebben izgalmas jellemek.

Jóllehet, a korábbi Call of Duty-játékokhoz képest ez tényleg nagy előrelépés, hogy egyáltalán valódi emberi figurákat láthatunk a képernyőn, azonban ha emlékszünk a Brothers in Arms című taktikai akciójáték-sorozatra, és annak Matt Baker nevű főhősére, akkor máris kevésbé tetszenek az új CoD hősei.

Wwii másodlagos látvány, persze Matt Baker már lehet, a ló túloldala volt, hiszen túl sokat moralizált és depizett, ám a naiv, de feddhetetlen és megingathatatlan Red elég színtelen-szagtalan figura, ahogy Zussmannt is legfeljebb a játék végén fogjuk sajnálni amiatt a bizonyos fordulat miatt.

Az eleinte szemétkedő Piersont viszont egészen meg lehet kedvelni a nyúlfarknyi történet végére, jóllehet, a közte és Red között feszülő konfliktust a CoD: WWII szinte elfelejti a cselekmény végére. Pedig kettejük rivalizálásából akár egy olyan drámát is ki lehetett volna kerekíteni, mint amilyet Olvier Stone A szakasz című vietnami háborús filmjében felvázolt.

Persze egyértelműen érződik a Ryan közlegény megmentése vagy a szintén Steven Spielberg nevéhez fűződő remek minisorozat, az Elit alakulat hatása, de a Call of Duty: WWII csak a felszínen marad filmszerű, ám valójából csak filmes klisékből építkezik, és nem okoz meglepetéseket. Viszont a filmes klisékkel nagyon is jól bántak a Sledgehammer írói és pályatervezői, mert maguk a küldetések és az átvezetők igen hangulatosra sikeredtek.

Hogy felháborodunk vagy nosztalgikus könnycseppeket hullatunk a Medal of Honor normandiai partraszállását idéző legelső küldetést látva, az vérmérsékletünktől függ nekem személy szerint nagyon tetszett ez az idézet, illetve tisztelgés. És ami ezután jön, az is igencsak jól kitalált és adrenalinban dús, még ha amúgy a történelmi hitelességet számon is lehet kérni a játékon.

A leghangulatosabb pálya egyértelműen a Párizs felszabadítását bemutató Liberation, melyben a Rousseau nevű francia partizánnővel kell álruhában és hamis iratokkal bejutnunk egy magas rangú náci tiszthez.

  1. Call of Duty: WWII - albaeskuvo.hu Hozzászólások
  2. Világháborúba, ezzel talán a régi rajongókat is visszaszerzi.
  3. То, что она увидела, привело ее в ужас.
  4. Mik a látással járó betegségek
  5.  Он работает на «Монокле», - пояснил Смит.
  6. Hírek a játékok világából oldal
  7.  Назови мне самое большое время, которое «ТРАНСТЕКСТ» затрачивал на взламывание кода.

Itt a golyózápor elcsendesedik, és a Call of Duty: WWII csodálatos módon egy kalandjátékká alakul, melynek keretében ellenőrzési pontokon kell átjutnunk, lopakodnunk kell, és még minimális választási lehetőségünk is van a dialógusok során.

Az egész küldetést pedig látás 0 9 ami azt jelenti az a vérfagyasztó jelenet, melyben Rousseau bosszút áll az említett, sablonos módon perverz náci tiszten. És bár az Epilógus nevű pálya tényleg csak levezetés, de az a pár perces séta letaglózó.

The Giant German Soldier in World War II (Strange Stories)

Kár, hogy az ezt megelőző utolsó, nagy rajnai roham kicsit sem lett emlékezetes a többi remek küldetéshez képest. A lövöldözős részeket ezen kívül feldobják a főhős és csapatának sztorijába okosan beékelt dzsipes, tankos és repülős minijátékok. A hadjárat bizonyos pontjain a közlegénynek páncélos- és légi támogatást kell hívnia, melyeket nekünk, játékosoknak kell levezényelnünk.

Azért komoly szimulációra senki se számítson.

Call of Duty: Infinite Warfare teszt

Aki játszott a Call of Duty 2-vel, az nagyjából sejti, milyen tankos részekre számíthat. A repülős küldetések sem lesznek annyira ismeretlenek, hiszen már a legelső CoD kiegészítőjében, a United Offensive-ben is részt vehettünk légi csatákban, de az Advanced Warfare-ben és a Black Ops 2-ben is irányíthattunk vasmadarakat.

A repülőnket kontrollerrel bizonyára sima ügy vezetni, számítógépen azonban az egérrel kellene manővereznünk. És ha nincs valami jól kalibrált cincogónk, akkor bizony elég nehéz arra irányítani a gépet, amerre mi akarjuk. Ez pedig kiváltképp szívás, ha véletlenül nekicsapódunk a saját csapattársainknak, vagy kicsit is letérünk a repülési útvonalról. Ilyenkor lőttek wwii másodlagos látvány küldetésnek, kezdhetünk mindent elölről.

Apropó, elölről kezdés. Ahogy a repülős rész, úgy a mentési rendszer sem lopja be magát a PC-játékosok szívébe.

Call of Duty WWII teszt (PC, PS4, Xbox One)

Tudom, tudom, mára már egy gamernek illene hozzászoknia az autosave és a checkpoint rendszerhez, de valahogy én továbbra wwii másodlagos látvány tudom megemészteni, ha egy játékban nem menthetek ott, ahol én akarok. A Call of Duty: WWII-ben márpedig nem lehet, a program ott menti el az állást, ahol a fejlesztők szkriptek és ellenőrzőpontok révén ezt lehetővé tették. Ezzel semmi baj nem lenne, ha arányosan szórták volna szét ezeket. Ám van úgy, hogy túl sűrűn, máskor meg túl ritkán követik böjt a látásért a mentési pontok.

Így például a Hill nevű küldetés végén özönlenek a németek, nekünk pedig egy kis árokrendszerben kellene kitartanunk, illetve egy tankot elpusztítanunk. Az elhalálozásunk pedig garantált, ha éppen nem fedjük wwii másodlagos látvány magunkat jól füsttel, vagy a tank nem áll és nem, nem fog.

Ha megölnek, akkor kezdhetjük a pályaszakasz elejéről az egészet. A Sledgehammer azzal reklámozta az új CoD-ot, hogy az életerőcsík és az egészségügyi csomagok visszatérnek, és még maguk a készítők is sokkal nagyobb kihívásnak találták így a játékot.

Valójából nehezebb fokozaton is bőven találunk elsősegélyládákat, és ettől függetlenül Regularon vagy keményebb szinten is igen wwii másodlagos látvány legyalulnak minket, ha lassúak vagyunk. Egy idő után mindig 4 ilyen csomag volt nálam maximum ennyit cipelhetünk magunkkalmert az esztelen rusholás helyett megtanultam fedezékről fedezékre tompa látás nyomulni, és összedolgozni társaimmal.

wwii másodlagos látvány

Ezt pedig jó volt elsajátítani itt, mert a többjátékos módnak is ez a taktika az alapja. Én a Hill mal és a repülős résszel bénáztam többet, de még így is 7 óra alatt végigjátszottam a sztorit.

Ami nagyjából meg is felel egy átlagos Call of Duty-történet hosszának. És a fejemet merném tenni arra, hogy ha jó látásvizsgálatok menthettem volna, akkor két órával rövidebb idő alatt is végigjátszottam volna.

Call of Duty: WWII - Kritika

Így nem is olyan nagy baj, hogy egy borongós délután alatt végigjátszható a kampány, mert az igen lineáris Call of Duty-játékmenetnek meg vannak a maga korlátai, és lehet, ez a séma wwii másodlagos látvány át már kíméletlenül monotonná válna. Amire viszont egyáltalán nem lehet panasz, az a látvány. Néha megérezte azért a gépem, hogy nincs benne a 8 GB RAM mellé még legalább 4 GB, így wwii másodlagos látvány kompromisszumot kötnöm a beállításoknál. Ám szerencsére számítógépen a CoD: WWII jól skálázható, így egy középkategóriás vason is igen pofás látvány varázsolható a képernyőre.

A megfelelő masina és egy nagyfelbontású monitor már tényleg olyan élethűvé teszi a játék karaktereit, hogy azt hisszük, valóban az eredeti színészeket látjuk.

wwii másodlagos látvány

Mert Red, Zussman, Pierson és a többiek arcmimikája tényleg elképesztő a karaktereket alakító színészek arcát digitalizálták. Ebből a szempontból egy pillanatra sem estem ki a Call of Duty: WWII-ből, a hősök látványa feledtette az átlagos, néha széteső, nem túl érdekfeszítő sztorit.

Jó-jó, amúgy a környezet nem annyira áll-leejtő, mint a háborús multijátékok jelenlegi királyában, a Battlefield 1-ben, és meglehetősen elavult a tárgyak fizikája is a A vizuális látás az képest, ezt már PS4-es tesztünkben is kifejtettük tényleg nevetséges, hogy ben egy gránát vagy egy aknavető nem repít a wwii másodlagos látvány minket a fából készült fedezékünkkel együtt.

Egységben az erő A Call of Duty-játékokban persze a sztori mindig is fontos volt, de a szériát sokan azért mégiscsak a többjátékos módja miatt szeretik. És a WWII multija tényleg igen tartalmas, és hosszú távra tervezett, több száz órás szórakozást nyújthat. A multi a World at War wwii másodlagos látvány Call of Duty-epizód óta alapvetően két részre osztható: a kooperatív zombimódra és a klasszikus kompetitív játékmódokra.

wwii másodlagos látvány mi az, hogy megvédje a látását

A zombimód a World at Warban csak szimpla poénnak indult, bár már abban is igen élvezetes volt. Aztán részről részre fejlesztették, de egyértelműen ebben a legújabb epizódban éreztek rá a készítők a zombis kooperatív móka igazi ízére. Hiszen a World at War is a náci zombikkal indult, és valljuk meg, már csak a Wolfenstein-sorozat miatt is inkább illenek az élőhalottak a játékokban általában okkultizmussal kacérkodó nácikhoz, mint az Infinite Warfare neonfényes, retro-futurisztikus környezetéhez.

A sztori szerint egy Dr. Straub nevű wwii másodlagos látvány tudós laboratóriumában frankensteini kísérleteket folytatott, melyek akár meg is fordíthatják a háborút. A Szövetségesek egy elitalakulatának kellene megállítania a Mittelberg városában elszabadult élőhalottakat, illetve meg kell találniuk Dr.

Straub bunkerét.