Nézőpontok ütközése 4
Nézőpont és szöveg 1. A nézőpont két aspektusa Mi is valójában a nézőpont, és mennyire következik a jelölő rendszerek médiumok használatából? A nézőpont Lotman szerint legtágabb értelemben egy rendszernek a szubjektumához fűződő viszonyát jelöli. Lotman A nézőpont tehát egy jelölési rendszer és annak szubjektuma vagy központja közötti viszonyként definiálható.
De ez a látszólag egyszerű és nézőpontok ütközése 4 érthető meghatározás további pontosításra szorul. A nézőpont kérdése, ha a meghatározásnak ezt a részét vesszük figyelembe, a megnyilatkozást a valakihez tartozás összefüggésében teszi magyarázhatóvá.
1. Nézőpont és szöveg
A megnyilatkozás úgy jelenik meg, mint egy intencionális vonatkozás, mint egy szubjektum valamire való irányultsága. Ez a meghatározás azonban arra is enged következtetni, hogy sem a rendszer, sem a szubjektum nem elsődleges nézőpontok ütközése 4 nézőponthoz képest. A narratív szövegek esetében sem beszélhetünk egy előzetesen adott történetről, melyet aztán utólag ilyen vagy olyan nézőpontból lehetne elmondani; a nézőpont nem más, mint a történet megjelenítésének a módja.
A vihar kapujában Akira Kuroszawa, című filmben egy gyilkosságnak a történetét négy különböző szereplői nézőpontból négyféle történetverzióban látjuk és halljuk. A szereplőket, akik egyben saját történetük narrátorai, nemcsak a történetben látott cselekvéseik alapján ítéljük meg, hanem aszerint is, ahogyan elmesélik a történetüket. Identitásuk szorosan összefügg az nézőpontok ütközése 4 képviselt nézőponttal. A meghatározás második része a nézőpontot nem feltétlenül a szubjektivitás megjelenéséhez kapcsolja: megérteni egy szöveget egyben azt is jelenti, hogy egyes részeit egymástól eltérő megnyilatkozásokként azonosítjuk, amelyeket a szöveg megértése érdekében egymással viszonyba kell állítanunk.
Belépéshez használhatja a közösségi fiókját is!
Uszpenszkij szerint a szöveg szerkezetét, felépítését legkönnyebben a különböző nézőpontok alapján írhatjuk le. A nézőpont kérdése ennyiben a szövegen belüli ütközési felületek, differenciák feltárásának, a szegmentálásnak az elvére vonatkozik; ezek a belső különbségek a megértés szerveződésének mozgását is meghatározzák.
A nézőpont tehát nem korlátozható egy szubjektum a diegetikus világ valamely szereplője vagy a megszemélyesített narrátor nézőpontjára. Jól példázzák ezt a filmek esetében azok a lehetetlen felvételi szögek vagy lehetetlen beállítások, befolyásolja-e az oxigénhiány a látást semmiféle emberi nézőpontnak nem feleltethetők meg.
Antonioni filmjeiben például olyan beállításokat találunk, melyekben a szereplőt az egyik beállításban háttal a falhoz szorítva látjuk, a rákövetkező beállításban pedig hátsó és felső kameraállásból, anélkül hogy a szereplő elmozdult volna a helyéről!
A kamera olyan dolgokat is meg tud mutatni, melyek az emberi szem által nem észlelhetők: nagyon kicsi dolgokat vagy a szem számára áttekinthetetlen látványokat egy város látképefolyamatokat például egy ló vágtáját lassítással, egy virágbimbó kinyílását nézőpontok ütközése 4.
A filmezés technikai apparátusa a reprezentáció egy újabb dimenzióját nyitotta meg a nézők számára, mely által vizuálisan is meg tudjuk jeleníteni magunk számára azt, amit eddig csak elgondolni tudtunk. Ebből a szempontból csak féligazság az a kijelentés, miszerint a kamera által végbevitt fotografikus alapú rögzítés kiegészíti, tökéletesíti az emberi észlelést; legalább annyira megfontolandó az is, hogy ez nézőpontok ütközése 4 reprezentációs rendszer mennyiben alakította át, írta újra az észlelésünket.
Ütköző | MédiaKlikk
A filmnek azonban nemcsak az emberi szem számára lehetetlen nézetek technikailag megvalósított trükkjei, hanem számos más lehetősége is van arra, hogy felülírja az emberi nézőpont dominanciáját.
A jelenet csattanója, hogy a dolog, ami egyben a tekintetük tárgya, a jelenet végére sem azonosítódik.
A kíváncsiságot az is fokozza, hogy a nézőpontok ütközése 4 dologhoz a dialógus egyszerre kapcsol hozzá emberi, állati, gépi és tárgyi minőségeket. A történet szintjén keletkezett feszültség nem oldódik fel, a hézag nem töltődik ki.
Füzi - Török: Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe
A vászon előtti térnek ez a többszörösen is túldeterminált volta a nézőpont mentén osztja meg, és rajzolja ki az erővonalakat. A néző nézőpontok ütközése 4 nem csak abból adódik, hogy a tárgy mibenléte ismeretlen, hanem abból a felismerésből is, hogy a szereplők is egy keret foglyai, egy láthatatlan tekintet rabjai, és nézőpontok ütközése 4 ő tekintetükkel való azonosulás ugyanazt a kiszolgáltatott pozíciót jelöli ki a néző számára, melyet eddig az ismeretlen tárgy töltött be.
A nézőpont bármelyik megközelítéséből mint ami egy észlelő szubjektumhoz tartozik vagy mint ami a szöveg fragmentáltságából következik induljunk is ki, az általa megjelölt értelmezői aktivitás a megértés központi fontosságú mozzanatát jelöli ki.
Ugyanakkor a nézőpont e két aspektusa, noha nem zárja ki egymást, csak látszólag azonos.
- A relativitás furcsa következményei közül a legismertebb és leglátványosabb az ikerparadoxon nevet kapta.
- Miért ül le a látás szülés után
- Egy szabadon választott rendszertani csoport hazai képviselőinek a bemutatása 2.
- Javul a látás
Kölcsönös meghatározottsági viszony van szubjektum és jelölő rendszer között. A nézőpont meghatározásának e kettős aspektusa — mint intencionális viszony és mint szegmentációs elv — a ki beszél?
Ugyanis a nézőpontra irányuló kérdés bármelyik aspektusát is tekintjük, egyik sem a megnyilatkozást megelőző instancia felől magyarázza a megnyilatkozást, hanem mindkettő magának a szövegnek a kérdéseit veszi alapul. Nézőpont a kijelentés szintjén A narratív nézőpontot két alkotóeleme határozza meg: a tárgya, amelyre irányul, és az a szubjektum pozíció, mely megjeleníti; a kettő közötti távolság minden narratív szövegbe beíródik.
Ezt a kettős szinteződést az enunciáció kijelentéstétel szemiotikai nézőpontok ütközése 4 ragadja meg a legpontosabban. Eszerint minden szöveg magában foglal olyan jegyeket, melyek a szöveg létrehozásának aktusára utalnak; a kijelentés mindig valakihez tartozik, adott időpontban és helyzetben jelenik meg.
A verbális szövegek esetében deiktikus jeleknek nevezzük ezeket: az én, te, itt, most, ez szavaknak nincs önálló jelentésük, hanem olyan üres formák, melyeket mindig az aktuális kontextus tölt fel jelentéssel.
- Rövidlátás és távollátás optikai
Mindez a mindennapi kommunikáció során nem ütközik különösebb nehézségekbe. A beszélgetés szerkezetét pontosan az a szimmetria határozza meg, mely nézőpontok ütközése 4 kijelentés adott körülményei között annak forrása feladója és célpontja befogadója között létrejön: a beszélgetés során a beszélgetőpartnerek simán váltogatják a szerepeket, az én és a te pozícióit. Ezzel szöges ellentétben áll a történetmondás szituációja: Christian Metz szerint a narrátor és a narráció címzettje között nem jön létre egy ilyen szimmetrikus kommunikációs helyzet.
A narratív szövegek esetében Metz szerint a befogadói tevékenység nem olyan értelemben interaktív, mint az élő beszélgetés, hiszen a befogadó másképpen nem tudja befolyásolni a kijelentéstételt, minthogy becsukja a könyvet, vagy kikapcsolja a tévét Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a két megéri a látás javítását célzó műtét közti kommunikáció megtörik, egyirányúvá válik.
Egyrészt a szöveg kijelöli a befogadói pozíciókat, másrészt a befogadó is létrehozza a feladóra vonatkozó hipotéziseit.
Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium
Az, ahogyan a kijelentéstétel szintje — a narratív szövegek esetében a narráció aktusa — beíródik a narratívába, létrehozva a nézőpont kettős irányultságát, jól szemléltethető a következő részlettel A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényből: Az öreg Noszty Pálnak magának is le van foglalva a fizetése, de azt persze nem szabad itt tudni. Az öregről itt csak az nézőpontok ütközése 4, hogy oszlopos nézőpontok ütközése 4 a kormánypártnak, s hogy őseinek valamikor pallosjoga volt.
A pallos megvan még, de most kukoricát morzsolnak otthon, Nosztaházán a tompa élén. Mindegy, a pengéje idefénylik azért. Ha megpróbálunk számot vetni a Mikszáth-regény e bekezdésének humoros-ironikus hatásával, akkor mindenképpen modellálnunk kell azt a kommunikációs helyzetet, amely ezt a passzust meghatározza.
A narrátor olyan információt közöl, amely elengedhetetlen a történet megértéséhez.
A passzus kétféle értelmezést tesz lehetővé, mely a nézőpont kettős a tárgyra és a szubjektumpozícióra való irányultságát jeleníti meg. Ebben a nézőpontok ütközése 4 az olvasás jelenetére irányuló narrátori instrukciók a szöveg megértésének kettős feltételezettségét mutatják be: a narrátori kijelentés szerint az olvasói következtetések a szöveg mimetikus autoritásán kell hogy alapuljanak vagyis azon a módon, ahogy a szöveg mintegy tanúskodik a diegetikus világról ; másrészt ez a narrátori kijelentés magát a narrátori hangot teszi meg a megértés eredetének a tudás azon instanciájának, amely kezeskedik az elmondottak hiteléről.
Ebből az a konkrét probléma áll elő, hogy a szöveg ingadozik a reprezentáció mint önkényes beszédaktus és aközött az elképzelés között, amely a reprezentációt utánzásként, adekvációként, a bemutatott dolog saját igényének való megfelelésként érti. Ennek elérésére már történtek kísérletek például a többalakú narratív szerkezetek létrehozása által, amelyekben a számítógépes játékok, hálózati tevékenységek felhasználói beleszólhatnak a történet alakításába; az interaktivitás azonban ezekben a szituációkban legtöbbször pusztán az előre kijelölt útvonalak választására korlátozódik.
Lásd bővebben: Alison McMahan
