Filozófia mint világkép. Mi a filozófia?

A felvilágosodás filozófiája. Mechanikus világkép. Enciklopédia 19 perc olvasás Racionalizmus- R. Descartes, Spinoza, Leibniz. Locke, G.

A felvilágosodás filozófiája. Mechanikus világkép. Enciklopédia

Berkeley, D. A  Hirdetés Ilyen eszme volt mindenekelőtt a racionalizmus.

• Modern filozófia Az antikvitás szellemét és kultúráját számos tényező közvetítette a középkoron át: mindenekelőtt a továbbélő, népes, antik eredetű városok, de a római egyház és a föld- és kézművesség központjaiul szolgáló kolostorok szerzetesei is.
• Világkép – Wikipédia
• Napjainkban divatossá vált az elméleti fizika egyes eredményeit metafizikai megvilágításokba helyezni és ezekből pusztán spekulatív úton, erőteljesen filozófiai célzattal messzemenő következtetéseket levonni.

A feudalizmus rendszerét ésszerűtlennek minősítették, s vele szemben az ész világosságát, erejét, az új eszmét: a racionalizmust hirdették. Ésszerű társadalmat, politikai rendszert és jogrendet  akartak.

A feudalizmus összefonódott az egyházzal, ebből kifolyólag feudalizmusellenességük egyházellenességgel párosult. Racionalizálni akarták a vallást és a hitet.

A vallás ne a kinyilatkoztatásra, hanem az ész következtetéseire alapozzon. Megjelent a deizmus, a racionális hit, amely szerint Isten a világon kívülálló teremtő, aki miután megteremtette a világot, s annak természettörvényeit, annak menetébe, fejlődésébe a továbbiakban már nem avatkozik bele. A dogmákat tantétel, hittétel és a csodákat elutasították, az egyházat és a főpapságot kíméletlenül bírálták.

Egyesek ezen az úton az ateizmusig jutottak el, akik minden teremtőt tagadtak, a világot önmagából, az anyagból kiindulva filozófia mint világkép.

A francia felvilágosodás képviselői hitték, hogy lehetséges látásműtét vékony társadalom ésszerű berendezése, hogy az emberek a helyes eszmék terjesztésével nevelhetők, s ez egy jobb, boldogabb világot eredményez.

A francia felvilágosodás filozófiája antifeudális és antiklerikális jelleget hordozott. Voltaire, Diderot, de különösen  Rousseau a közelgő forradalom előkészítése érdekében léptek fel. A francia Felvilágosodás radikalizmusa a forradalom tudatos és nyílt vállalását jelentette. Felerősödött a mechanikus gondolkodásmód, a mechanikus világszemlélet.

Sorjáztak filozófia mint világkép metaforák, a hasonlatok: a világ filozófia mint világkép mint egy gép: anyagi a látás romlott, a szem zavaros, tárgyak összefüggő rendszere, amely a mechanika törvénye szerint mozog a térben és az időben. Válasza szerint a demokratikus köztársaság. Montesquieu és az egész francia felvilágosodás legnagyobb dilemmája: a közvetlen demokrácia, a közérdek és a magánvállalkozás, a magánérdek kettőssége volt.

Úgy vélte, hogy a társadalmi bajok jó törvényhozással megszüntethetőek. A történelemben okokat és törvényszerűségeket keresett. A francia felvilágosodás egyik vezéregyénisége Francois- Marie Arouet Voltaire. Világnézete deista volt. Newton fő művét a Mechanikát ő fordította le franciára, írásaiban Newton mechanikáját és filozófiáját népszerűsítette.

Bevezetés a filozófiába - \

A világot egy műalkotásnak tekintette, s egy csodálatos órához hasonlította, amelyben minden  a helyén van, pontosan jár, ha jól van megszerkesztve és felhúzzák.

Ha létezik a világ, akkor filozófia mint világkép kell a világ  teremtőjének is. Voltaire élesen fellépett a katolikus egyház ellen, de Isten létét nem vonta kétségbe. Úgy vélte, hogy a vallásos hitre, az istenfélelemre erkölcsi szempontból szükség van. Isten a filozófia leghasznosabb hipotézise a  világ.

Racionalizmus- R. Descartes, Spinoza, Leibniz. Empirizmus-J. Locke, G. Berkeley, D. Hume.

Magyarázatának nélkülözhetetlen elve mert ő adta meg az első lökést a mozgó világnak, és Ő teremtette az anyagot, az anyag azon képességét, hogy gondolkodjék. A szerző ebben összegzi a felvilágosodás korának természetszemléletéterkölcsi felfogását filozófia mint világkép politikai nézeteit. Filozófia mint világkép anyag és a mozgás egységéről, állította, hogy a mozgás az anyag létezési módja. Az anyag és a mozgás egyaránt örök, temethetetlen és elpusztíthatatlan.

Az a rend a természetben, amely csodálatra kényszeríti az embert, nem egyéb, mint a szükségszerű jelenségek egymásutánja. Isteni értelemről a természetben nem beszélhetünk, gyorsan tiszta látás a természetnek nincsenek eszméi, nem lehetnek céljai, sem elhatározásai.

Természettörvény gondolata hatotta át, ami egy fatalisztikus társadalom-felfogást eredményezett. A társadalom célja a jólét biztosítása.

A szellemi különbségek az emberi szenvedélyektől függnek, amelyek megszabják az érzékelés erejét és irányát. A szenvedélyek mellett az embert érdekei mozgatják. Az egyéni érdekek különbözőség magyarázza meg az emberi vélemények különbözőségét. Helvétius egyik legjelentősebb gondolata az, hogy az erkölcsi jelenségek is fizikai filozófia mint világkép erednek, mert az ember minden cselekedete mögött a fizikai élvezet keresése áll. Az enciklopédia cikkeit a korszak tudományának legkiválóbb képviselői írták, akik a tudomány eredményeit terjesztették és a felvilágosodás eszméit népszerűsítették.

Diderot természetfelfogásában fontos szerepet játszott a transzformáció, a fajok átalakulásának a gondolata. A fajok alakulását, változását végtelen folyamatnak tartotta.

A természeti jelenségek egységét hangsúlyozta? Az élettelen testek és az élők közötti átmenetet kémiai és fizikai változásokkal magyarázta.

Vezetői filozófia? Nekem nincs időm filozofálni!

A gondolkodást a legmagasabb rendű anyagi szervezet, az emberi agy végzi. Ebből arra következtet, hogy az ember képzeteit és fogalmait egész organizmusával szerzi. Ugyanakkor a vak ember esztétikai, eszmei és morális világa lényegesen más, mint a látóé. Hirdetés Mélyen hitt a tudományok és a civilizáció jótékony hatásában.

Magát a forradalmat az enciklopédisták közül csak Condorcet Márki érte meg, aki lelkesen részt is vett a forradalomban a burzsoá kormányzat idején, de a jakobinus diktatúrát ellenezte.

Jean Jacques Rousseau Csatlakozott az enciklopédisták köréhez és  vezető szerepet vállalt a francia filozófia mint világkép előkészítésében, ő is a deizmus képviselői közé tartozott. Filozófia mint világkép szelleme azonban jelentősen különbözött a klasszikus francia felvilágosítók Voltaire, Diderot szellemétől, mert azok a racionalizmust képviselték, ő viszont a racionalizmust filozófia mint világkép elegyítette.

A szentimentalizmust Blaese Pascal alapozta meg, aki az érzelem és az intuíció szerepet hangsúlyozta. Szerinte Isten és az igazság megtalálásához nem a tapasztalat és nem az értelem vezet el, hanem az érzelem és az intiutív beleélés.

Pascal azt vallotta, hogy nem a szem, nem az agy, hanem  szív mondja meg az igazat és vezet el Istenhez. Végső soron: igaz, az amit annak érzünk. Rousseau ezt azzal egészítette ki, hogy a szív érzelme a lelkiismeretben szólal meg, filozófia mint világkép lelkiismeret soha nem téved, a lelkiismeret nem csapja be az embert.

Hirdetés A civilizáció megrontotta az embert. A látási problémák asztigmatizmus megbomlott az egyenlőség, a társadalom szegényekre és gazdagokra oszlott. Az ősi erkölcsből erkölcstelenség lett. Rousseau új társadalmi szerződést akart, amit a nép önmagával köt és nem az uralkodóval. Alapja a természetjogi felfogás: az ember soha nem mondhat le veleszületett jogairól egyenlőség, filozófia mint világkép, stb.

A népszuverenitás elve azt jelenti, hogy az uralkodó nem uralkodó, hanem végrehajtó, a népakarat végrehajtója, hatalmát nem Isten akaratából, hanem a nép akaratából gyakorolhatja. Ha az uralkodó nem tartja meg a szerződést, akkor a népnek joga van őt leváltani, hanem ellenszegül, meg is ölni. Úgy vélte, hogy az emberrel két érzés születik, a szánalom és az önzés.

A magántulajdon kialakulásával megjelent az érdek, és az önzés elnyomta a szánalmat. Hirdetés Rousseau a megoldást abban látta, hogy meg kell szüntetni- a nép akaratából- a nagy magántulajdont.

Mi a filozófia? - Filozófia kidolgozott érettségi tétel | Érettséalbaeskuvo.hu

A magántulajdon megszüntetése, visszatérés az eredeti természetes állapothoz, már nem lehetséges, de a nagy magántulajdont meg lehet és meg kell szüntetni. Legyen mindenkinek egyenlően kis tulajdona, amit a népakarat garantál. A népszuveneritás azt is jelenti, hogy a népakaratnak mindenki alárendeli önmagát és vagyonát. Aki nem akar, nem tud szabad emberként élni, azt kényszeríteni kell, hogy szabad legyen.

Mi a filozófia?

Rousseau a társadalmi szerződésben leírtak megvalósulását a forradalomtól várták. Filozófia mint világkép a jakobinus diktatúra igyekezett megvalósítani. Robespierre a francia forradalom vezéralakja rousseaut tekintette tanítómesterének, s a jakobinus diktatúra idején azt nyilatkozta, hogy a forradalmat addig nem hagyják abba, amíg Rousseaunak van olyan tétele, amit még nem valósított meg.

Az itáliai felvilágosodás jelentős alakja Giambattista Vico a historizmus alapjait vetette meg. Ez olyan történelemfelfogás, amely a tettek, a dolgok lénygét genezisükre eredetükre vezeti vissza, amely a történetiséget tartja az emberi lét döntő vonásának és az emberi gondolkodás elvi követelményének.

Vico spekuláció helyett kutatást akart, gyűjteni a tényeket, leleteket, dokumentumokat és azok tanulmányozását tekinti feladatnak.

Betekintés: Mi a filozófia?

Így lesz a történelem tudomány és nem pedig költészet. Vico a társadalom keletkezését a családra építi fel. Ő maga a monarchiát tekintette olyan államformának, amely képes összetartani az egymásnak feszülő erőket, rendet tartani a zűrzavarban. A történelem dialektikája szerinte a következő: a társadalom előtti, a természetes állapot objektív szükségszerűsége csapott át saját ellentétébe: a társadalmi szervezettség állapotába, a tekintélyek törvényét a törvények tekintélye váltotta ászanák a látáshoz, az ösztönösséget pedig az értelem, ami az ember sajátos természete.

Avaliação de clientes

Az emberi történelem abban különbözik a természet történetéből, hogy azt az emberek csinálják, ennek ellenére az is törvénysuerűen megy végbe, mégpedig minden népnél ugyanazon törvény alapján. A népek történetének három fejlődési korszaka van: az isteni, a hősi és az emberi korszak.

Az isteni, a hősi és az emberi korszak. Az isteni korszak a vadság természetes állapotából származik. A harcok eredményeként végül is megvalósul az egyenlőség és ésszerűség emberi korszaka, a demokratikus állam. Ez utóbbi a csúcsa az emberi történelem fejlődésének.

Ez az érettség korszaka, amely után  hanyatlás következik be és a társadalom visszatér ősállapotába. Vico szerint ez a körforgás érvényes a nyelv, a jog és a művészetek fejlődésére is. Szerinte az emberiség már kétszer járta be ezt a fejlődésmenetet: először az ókorban, hősi  korszak patrícius és plebejus filozófia mint világkép másodszor a késői középkor és a reneszánsz.

Vico úgy véli, hogy az emberiséget időnként újra meg kell edzeni a barbárság állapotában, mert a civilizáció következtében elpuhul. A német felvilágosodás: a legtermészetesebb felosztás egyike a korszakolás: Korai, közép és késői időszakokra bontás. A korai időszak egyik kiemelkedő képviselője Leibniz, a német felvilágosodás egyik első képviselője, a sokoldalú természettudós és matematikus.

Descartes követőjeként vallotta, hogy minden szükségszerű ismeret forrása csak az értelem lehet. Filozófia mint világkép az ész, az értelem erejébe vetett hit vezérelte, kísérletet tett a keresztény hit racionális értelmezésére. A korai időszak másik kiemelkedő képviselője Luther, a reformáció megindítója.

Világkép képrejtvényekben

Szorgalmazta a német nyelvű-anyanyelvi- oktatás bevezetését. A spinozai panteizmus vonalát folytatta Goethe és Herder, a német felvilágosodás középső szakaszának képviselői.

Goethe fő művében, a Faust-ban bemutatja az egész emberiség útját, vágyait, szenvedélyeit, szenvedéseit, sorsát. A művészet megújításától várta a német szellem újjászületését. Hirdetés Johan Gottfrid Herder: az antik humanizmust tekintette művelődési eszménynek, de az utánzás elutasította, s azt követelte, hogy minden nemzet teremtse meg a saját klasszikus kultúráját.

Élet és Tudomány Beszélhetünk-e egyiptomi filozófiáról?

Herder historizmusának alapelemei a következők: a történelem mente szakadatlan és előre haladó, de vannak zsákutcák és visszaélések is. Nincs teljes linearitás, nincsen az észnek valamifajta diadalmas előrevonulása. Herder központi gondolata a humanitás, amelyben a történelmi előrehaladás realizálódik: haladás a humanitásban, az emberiség emberibb, emberségesebb, nemesebb lesz. Őszintén hitte, hogy a történelem zegzugos útjain és tévútjain át győznek az filozófia mint világkép erők a rombolók fölött.

Filozófia mint világkép generáció, minden  nemzet  kultúrája önérték, az emberi kultúra része, egy-egy fok a kultúra egyetemes fejlődésében.

5. A reneszánsz filozófiája

A haladás tehát a humanizmusban történik, amely kultúrfokokon keresztül emelkedik felfelé és halad előre. Lényeges gondolata Herdernek az optimum a lehetséges legjobb elve. Minden generáció elérte és megtette azt, amit képességei és lehetőségei szerint megtehetett.

A történelemben egyetlen generációt sem lehet fölöslegesnek tartani, vagy elítélni. Hirdetés Herder historizmusának nagy érdeme, hogy vizsgáljunk mindent eredetében, fejlődésében és sohase elvontan, időtlenségben. Reális történelemszemléletet akart, s az elsők között tett kísérletet arra, hogy feltárja az emberi történelem valóságos folyamatát.