A rövidlátás mint betegség

Mit kell tudni a rövidlátásról?

Rövidlátás, távollátás tünetei és kezelése

Soltész Annamária, általános orvos, Lektorálta: Dr. Serfőző Csilla, szemész a rövidlátás mint betegség gyermekszemész Ha a szem törőereje fokozott - mert a szaruhártya vagy a szemlencse felszíne túlságosan domború - illetve ha a szemtengely hosszabb a normálisnál, akkor rövidlátás myopia jön létre.

A rövidlátó beteg a közeli tárgyakat, személyeket élesen látja, a távolban lévő dolgok képe azonban nem a megfelelő helyre, hanem a retina elé vetül.

Abban az esetben, ha a rövidlátás a szem méretbeli eltérései, megnövekedett tengelyhosszúsága miatt alakul ki, akkor általában a növekedés teljes befejeződéséig számítani kell a látás fokozatos romlására. A rövidlátás bizonyos családokon belül gyakrabban fordulhat elő, ugyanis öröklődhet is.

A rendszeres szemészeti kontrollvizsgálat felderítheti a szövődményeket

A súlyos fokú rövidlátásnak komoly szövődményei is lehetnek, például leválhat a retina, melynek következtében akár meg is vakulhat a beteg. A rövidlátók százalékának van élete folyamán ideghártya-leválása, mely nagy fizikai megerőltetés, a szemet ért ütés következtében, vagy akár spontán is kialakulhat.

A nyitott zugú zöld hályog kialakulásának valószínűsége is nagyobb rövidlátókon. Hirdetés A látáskorrekció A fénytörési hibák legegyszerűbben lencsékkel - szemüveggel vagy kontaktlencsével - korrigálhatóak.

A myopiás rövidlátó szem negatív - konkáv, mínuszos - szórólencse alkalmazásával korrigálható, illetve különböző sebészeti módszerek, lézerkezelés is rendelkezésre állnak.

Ha a beteg a látásélesség vizsgálata közben nem képes végigolvasni a táblát, akkor előszőr meg kell találni ennek az okát. Amennyiben fénytörési hiba áll a gyengébb látóélesség hátterében, az ideális ez a masszázs helyreállítja a látást korrekció felírásához pontosan meg kell határozni a szem fénytörési hibáját. Ezt manuálisan, úgynevezett skiaszkópiával, vagy automata géppekkel is megtehetik.

Ezek után történik a lencsék cserélgetésével a szükséges a rövidlátás mint betegség megállapítása. A vizsgáló orvos leméri továbbá a pupillák távolságát is, melynek ismerete szintén elengedhetetlenül szükséges a szemüveg elkészítéséhez.

A szem anatómiája Látószervünk három fő részből tevődik össze: a szemgolyóból, a látóidegből - ami összeköti a szemgolyót agyunk látásban szerepet játszó területeivel - valamint az úgynevezett "járulékos szervekből", amik közé a szemizmok, a szemhéjak, a szempillák, a könnymirigyek tartoznak.

Az emberi szemgolyó alakja gömbölyű, aminek a belsejében uralkodó túlnyomás az oka.

Legfontosabb alkotói a kötő- és szaruhártya, a csarnokvíz, a szívárványhártya, a szemlencse és annak függesztői, a sugártest, az üvegtest, a látóhártya, az ér- és ínhártya.

A szembe bejutó fény áthalad a szaruhártyán, a csarnokvízen, a szemlencsén, az üvegetesti téren, majd eléri a látóhártyát, azaz a retinát.

A rövidlátás nem csupán örökletes tényezők eredménye, köze van az életmódunkhoz is. Úgy tűnik, az olvasás és a szemközelben végzett munkák fontos kóroki tényezők, mivel a rövidlátás az utóbbi néhány évtizedben rendkívüli mértékben elterjedt. A rövidlátás azt jelenti, hogy a beteg közelre jól, távolra azonban elmosódottan, homályosan lát. Ilyenkor a szem a hossztengelye mentén megnyúlik, így a szembe jutó fénysugarakat a lencse a retina előtt fókuszálja.

Szemlencsénk működése felelős azért, hogy szemünk a különböző távolságokban elhelyezkedő tárgyakhoz alkalmazkodni tudjon, azaz képes legyen fókuszálni.

A kocsonyás állagú, átlátszó rostokból álló, felfüggesztett lencsét a lencsefüggesztő rostok tartják a helyén. Ha a lencsét függesztő rostok elmozdulnak, a lencse alakja és fénytörése megváltozik, így biztosítva a megfelelő alkalmazkodóképességet.

Rövidlátás

Alkalmazkodóképességünk az életkorral csökken. Ennek a természetes folyamatnak tudható be, hogy aki korábban távolra és közelre is élesen látott, annak is 40 éves kor után egyre jelentősebb panaszai leszek, ha közelre szeretne fókuszálni; azaz idővel olvasószemüveg viselésére szorul.

Az emberi szem sémás anatómiája.

A szemlencsének abban van szerepe, hogy szemünk alkalmazkodhasson az eltérő távolságban lévő tárgyakhoz. A szemlencsének kocsonyás állaga van.