Nem fogadja el mások nézőpontját. Túl a pszichiátrián - A pszichiátria más nézőpontból - MeRSZ


Bevezetés A social media platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak az elmúlt években.

  • Túl a pszichiátrián - A pszichiátria más nézőpontból - MeRSZ
  • Mind mások vagyunk?

E platformoknak — vagy más néven social networköknek — nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmány vonatkozásában idetartozónak tekintjük a videómegosztó portálokat, amelyekre a felhasználók bárki által megtekinthető tartalmakat tölthetnek fel, és azon platformokat, amelyeken a felhasználói tartalom — nemcsak videó, hanem szöveg, kép, linkek, egyéb tartalmak is — alapvetően a felhasználó választotta nyilvánossághoz jut el, ahol aztán továbbterjedhet.

Hogy pontosan értsük: e helyütt azonos megítélés alá helyezzük a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert. Ennek fő oka, hogy tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg.

Hogyan kapcsolódott be a győri doktori iskola programjába?

E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az Európai Unió új AVMS irányelve 1 is közös szabályokat alkot e két eltérő szolgáltatásra: az irányelv hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media platformokon megjelennek.

Az államok előtt a platformok vonatkozásában tornyosuló feladat nem csekély: egyszerre kell biztosítani a felhasználók védelmét a beszéd által okozott sérelmekkel szemben, és biztosítani a szólás­szabadság védelmét 4 — e két szempont pedig, mint látni fogjuk, sokszor nehezen egyeztethető össze.

A social media platformok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából

Ráadásul e feladatot különösen nehézzé teszi az a körülmény, hogy a tartalmak, a fel­használói beszéd megítélésének ügyében az állam átengedi a döntőbíró szerepét maguknak a platfor­moknak. A social media platformok és a demokratikus nyilvánosság 2. A beszéd új formái és a nyilvánosság kiszélesedése A social media platformok vitathatatlanul alapjaiban rendezték át a nyilvánosság szerkezetét.

Beszólások ellen - NE érdekeljen, hogy mások mit gondolnak rólad !

Ezeken a weboldalakon keresztül tömegek tudják véleményüket közzétenni, mások véleményét megismerni, egymással megosztani, kommentálni. A platformokon közzétett tartalmak nyilvánosságának mértéke több változótól függ: egyebek között a platform méretétől felhasználói számátóla felhasználó ismerősei számától, illetve az adott tartalom mások általi továbbításának megosztásának volumenétől is. Nemcsak a nyilvánossághoz való hozzáférés módja és a nyilvánosság kategóriája változott nem fogadja el mások nézőpontját, hanem a közzétett vélemény formája is.

Ennek legkézenfekvőbb példája a Facebook like gombja általi véleménynyilvánítás. A platformon bármely felhasználó véleményezheti az elé kerülő tartalmakat a like gombra kattintással vagy annak megérintésével.

  • Meg lehet jeleniteni a tobbi nezetet, de csak mint muveltsegi elemet, nem pedig mint egy masik POV.
  • Régóta tudjuk, hogy az előítéletes gondolkodás nagy károkat okozhat.

A Bland v. Az ügyben a Hampton város seriffjének megválasztását megelőző kampány idején a hivatalt közvetlen választás útján töltötték be a később újraválasztott seriff ellenében indult egy másik jelölt.

Wikipédia-vita:Semleges nézőpont

Ez utóbbi Facebookon elérhető kampányoldalán a seriff hivatalában dolgozó munkatársak egy része tetszésnyilvánítását fejezte ki a like gomb megnyomásával. Amikor az újraválasztott seriff ezen dolgozókat nem nevezte ki újból korábbi pozíciójukra, ők pert indítottak nem fogadja el mások nézőpontját joguk nem fogadja el mások nézőpontját szólásszabadságuk megsértésére hivatkozva.

nem fogadja el mások nézőpontját mint a látásélesség növelése

A kerületi bíróság elutasította a keresetet, elutasítva a szimbolikus beszéd doktrínájának alkalmazását, ami a social media különféle vizuális eltérések működését értő szakmai közösségben éles kritikát váltott ki. A munkavállalók érdeke véleményük kinyilvánításában megelőzi a seriff azon érdekét, amely a közösség zavartalan szolgálatához fűződik. A like gomb alkalmazása valóban értékelhető véleményt hordoz, és ezt a fellebbviteli bíróság helyesen ismerte fel.

A like gomb véleményjellegének kérdése más módon is megközelíthető.

nem fogadja el mások nézőpontját tűk látásból ettek

Kérdéses, hogy egy adott tartalom linkjének másokkal való megosztása és az azzal kapcsolatos tetszés kinyilvánítása a z adott esetben jogsértő tartalom újbóli közzétételének számít-e. Egy amerikai ügyben a bíróság ezt elutasította, arra alapozva, hogy a cikk linkjének közzététele nem módosítja a más által közzétett tartalmat, a like pedig szintén nem azonos az újraközléssel.

A social media platformok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából - In Medias Res

De ha a like gomb használata vélemény, akkor a szólásszabadság általános korlátai is meg­felelően alkalmazandók vele kapcsolatban. Az Első Alkotmánykiegészítés hatályán kívül pedig az amerikaitól eltérő jogrendszerek e kérdés megítélésekor hangsúlyosabban kezelhetik a sze­mélyiségi jogok védelmének szempontját.

nem fogadja el mások nézőpontját

A rágalmazó állítással kapcsolatos like — ami tehát a valótlan és sértő állításokkal való egyetértést fejezi ki — maga is rágalmazónak minősülhet. Egyes kutatások azonban arra következtetnek, hogy a social media, a jellegénél fogva, a felhasználók véleményének elhallgatását is elősegítheti.

A kutatás szerint azok, akiknek a véleménye nem azonos a többségével, a családi vacsoraasztalnál éppúgy csöndben maradnak, mint a Face­bookon. Homályos marad, hogy ez a probléma kezelhető lett volna-e a korábbi kanadai szabályozás szerint. Kanada Legfelső Bíróságának döntése a Crookes v. Newton ügyben 13 ahol a bíróság úgy ítélt, hogy egy cikkben a hiperhivatkozások önmagukban nem képeznek közzétételt fel­veti a kérdést, hogy meddig terjed a véleménynyilvánítás, az újraközlés és a helyeslés határa.

A ­like-olás, a retweetelés vagy az emoji használata tekinthető a véleménynyilvánítás olyan formájának is, amely pozitív cselekvés — nem nézni a látási teszteket, mint a hiperhivatkozások —, már amennyiben véleménynyilvánítás. Nyilvánvaló, hogy a kommunikáció e formái közül a retweetelés állhat a legközelebb a hiperhivatkozás felhasználásához a Crookes-döntés szerintés ezért különbséget kell tenni a véleménynyilvánítások e formái között.

A buborék és a platformok használatának más pszichés következményei A szűrőbuborék-elmélet szerint az internetes kapuőrök a társadalmi kohézió gyengülését idézik elő azzal, hogy a felhasználóiknak tetsző, az ő egyetértésükkel találkozó tartalmakat teszik leginkább láthatóvá. Ezen tartalmak megengedett vizuális határérték az egyes felhasználókról gyűjtött adatok értékelése nyomán történik, azaz minél több időt tölt valaki egy adott platformon vagy minél inkább képes az adott platform rögzíteni az illető egyéb online aktivitásátaz annál pontosabban lesz képes nem fogadja el mások nézőpontját fogadja el mások nézőpontját az egyén érdeklődési körébe tartozó tartalmakat, számára pontosan célzott hirdetéseket kínálni, a Facebook esetében pedig összeállítani hírfolyamát news feed.

Az emberi psziché jobban fogadja azon tartalmakat, amelyek a saját véleményét tükrözik vissza, amelyekkel egyetért, a platformok logikája szerint pedig minél inkább ezeket keresi, annál inkább lesz minden más — a véleményét vitató, eltérő álláspont — számára láthatatlanná; ez a Sunstein-féle Daily Me Napi Énamelynek legfontosabb támogatói a social media platformok.

Persze kérdéses, hogy melyek ezek a források. A felhasználók jó része egyszerre több platformon is aktív, de ezek sokszor hasonló üzleti modell és tartalomrendezési elvek szerint működnek, azaz nem szüntetik meg, sőt inkább kumulálják a buborékhatást.

Kérdés továbbá, hogy nem gyengíti-e a több forrásból való tájékozódás lehetőségét az, ha egy platform akkorára nő, hogy az már önmagában kétségessé teszi a sokszínű tájékozódás reális megvalósulását. Ha pedig ehhez hozzátesszük, hogy a Facebooknak második negyedévében 2,23 milliárd aktív havi felhasználója volt, 21 akkor a problémát könnyen globális szintre emelhetjük.

Tartalomjegyzék

A Facebook üzleti modellje arra épül, hogy a felhasználók minél több személyes adatot, tartalmat osszanak meg, és minél intenzívebb interakciót folytassanak egymással, ehhez pedig bizalom szükséges, amit a szolgáltatás manipulatív módon igyekszik kialakítani a felhasználókban. Egy, a Facebook által átadott adatok alapján végzett kutatás szerint ez nem is különösebben nehéz.

Az érzelmi hatásokat vizsgáló kísérletben ezer Facebook-felhasználó vett részt anélkül, hogy tudott volna róla.

nem fogadja el mások nézőpontját

A több negatív, szomorú, dühítő tartalommal szembesülő felhasználók maguk is szomorúbbak és dühösebbek lettek közzétett tartalmaik tanúsága szerinta vidámabb tartalmat fogyasztók pedig jókedvűbbek. A social media mint közfórum A social media platformok minden negatív jelenség ellenére a nyilvános kommunikáció színterei. Ez a kommunikáció osztozik a szólásszabadság általános korlátaiban, 28 illetve támogatja, előmozdítja a hasonlóan gondolkodók egyesülési jogának és gyülekezési jogának gyakorlását.

Ezzel összefüggésben merül fel a kérdés, hogy ki lehet-e tiltatni e platformokról egyes felhasználókat bűnmegelőzési megfontolásokból.